Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

487b. Melléklet 488. 1938. X. 10. Komárom 488a. Melléklet 4881». Melléklet 489. 1938. X. 11. Komárom 490. 1938. X. 11. Komárom 490a. Melléklet 490b. Melléklet 491. 1938. X. 12. Komárom A magyar delegáció memoranduma a csehszlovák delegációnak A memorandum a magyarlakta területek Magyarországhoz való visszacsatolását, a szlovákok és a kárpátukránok számára önrendelkezési jog biztosítását követeli. Feljegyzés a magyar—csehszlovák tárgyalásokról A határ mentén történt incidensek ügyében a magyar részről adott magyarázat után a csehszlovák delegáció választ ad az előző napon átvett magyar memorandumra; a szlovák—kárpátukrán probléma nem tartozik a tárgyalások keretébe, a müncheni egyezmény is csak a magyar—lengyel kisebbségekkel foglalkozik; a területi követelések elfogadhatatlanok, a határok úgy vannak megjelölve, hogy a megmaradó terület gazdasági létérdekei nem biztosítottak; a megnevezett városok átadásával nem értenek egyet. Magyar részről kifejtették: a szlovák és a kárpátukrán népszavazás akkor jöhet tekintetbe, ha azt e lakosság maga is kéri; a magyar kisebbségi területek meghatározásánál az a terület számít magyarnak, ahol az 1910-es népszámlálás adatai alapján a lakosság több mint ötven százaléka magyar. A csehszlovák delegáció nem fogadta el az 1910-es népszámlálást alapnak; időt kért a kérdés újabb tanulmányozására. Magyar részről kijelentették, hogy ha kívánalmaikat nem akarják teljesíteni, nincs értelme a további tárgyalásoknak. A csehszlovák delegáció válasz-memoranduma Leszögezi, hogy a magyar delegáció által a szlovákok és a kárpátukránok részére követelt önrendelkezési jog problémája nem tartozik a jelen tárgyalások keretébe, a magyar kormány területi követelései ellentmondanak a néprajzi elveknek, a gazdasági és a közlekedési szempontoknak, ezért a csehszlovák delegáció ezeket visszautasítja. A magyar—csehszlovák kommüniké Nyilvánosságra hozzák a lefolyt és a következő tárgyalások időpontját. Feljegyzés a magyar—csehszlovák tárgyalásokról. A kiküldött szakértők megbeszélése A vita az 1910-es népszámlálás adatainak helyessége és az ez alapon való területrendezés körül folyik. Magyar részről kifejtik: csak néprajzi adatok alapján való rendezés jöhet tekintetbe, gazdasági, stratégiai és egyéb szempontok mellőzendők. Csehszlovák részéről községenként teszik meg észrevételeiket. Határozatot nem hoznak. Feljegyzés a magyar—csehszlovák tárgyalásokról Mind a két fél a másik által elkövetett incidenseket hozza fel. Az esetek kivizsgálását megígérik. Tiso arra hivatkozva, hogy csak közvetlenül a tárgyalás előtt érkezett vissza Komáromba (Komárnoba), és így nem volt módjában az előző megbeszélések anyagát és a magyar memorandumot áttanulmányozni, a tárgyalás elnapolását kéri; Kánya ebben a tárgyalások elhúzására irányuló tendenciát lát. A magyar delegáció nyilatkozata Rögzíti a tárgyalásokkal kapcsolatos eddigi észrevételeit. A magyar—csehszlovák kommüniké Nyilvánosságra hozzák a lefolyt és a következő tárgyalások időpontját. Feljegyzés a magyar—csehszlovák tárgyalásokról Krno, Kánya előző napon átadott memorandumára válaszként írásban nyilatkozik. Tiso, a Szlovákiában és Kárpát-Ukrajnában élő magyarság területi autonómiájának megadása alapján akar 79