Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - VI. Magyarország külpolitikája a müncheni konferenciától az első bécsi döntésig (1938. október 1—november 3.)

kívánja a kct országrésszel fenntartani és ápolni. Berlin száz százalékig helyesli a zsolnai határozatokat. 3. A magyar revendikációk tekintetében támogatja a magyarok által lakott határterületek visszaadását („die Rückgabe der von Ungarn bewohn­ten Randgebiete"). Sem többet, sem kevesebbet. 4. A „kárpát-Ukrajna" tekintetében (a számjeltávirat így nevezi Ruszinszkót) Berlin egyelőre teljes rezerváltságot tanúsít és a Selbstbestim­mung alapján áll. Egyébként a németek ukránpolitikájuk elveit továbbra is követik („diesbezüglich sind im allgemeinen die bekannten Prinzipien unserer Ukrainerpolitik massgebend"). A német főkonzul hangsúlyozta, hogy a táviratot csupán személyes tájékoztatásomra ismertette velem és azon reményének adott kifejezést, hogy annak tartalmát nem adom tovább. Ezekután megemlítette előttem, hogy a közelmúltban hosszabb magán­levelet kapott Weizsäcker bárótól és abból azt látja, hogy a Wilhelmstrassen felette meg vannak elégedve a csehszlovákiai problémák evolúciójával. A levél ismerteti a Nagyméltóságod által bizonyára tudott különböző részleteket, amelyekből kitűnik, hogy nem Chamberlain, hanem Daladier mentette meg a világbékét. Az angol miniszterelnök az utolsó percig igen merev volt és még a müncheni négyhatalmi tárgyalások folyamán is Dala­diernek kellett minden rábeszélő tehetségét latbavetnie, hogy e merevséget megtörje. A németeknek teljesen megbízható információik vannak arról, hogy Gamelin tábornagy, midőn őt Londonba citálták, ott kereken kije­lentette, hogy Csehszlovákiának Franciaország által való megsegítését ellenzi, mert arra a francia hadsereg, különösen pedig a légi haderő felké­szülve nincsen s ha a háborút nem akadályozzák meg, lemond a legfőbb haditanács elnöki tisztjéről. A Weizsâcker-féle levél elégtétellel állapítja meg, hogy a négyhatalmi tárgyalásokat német részről nem Ribbentrop külügyminiszter, hanem Neu­rath báró vezette, akinek tapintatában, rutinjában és mérsékletében a német kancellár inkább megbízott, mint Ribbentrop külügyminiszter qualitásaiban. Weizsäcker báró levelében még azt is megjegyezte, hogy Hitler kancellár a tárgyalások alatt rendkívül ügyes és mérsékletes maga­tartást tanúsított. E confidence-ok után Krauel úr különböző genfi vonatkozású kérdésre tért át, elsősorban az itteni sajtónak a legutolsó időben tanúsított maga­tartására. Az általa felhozott különböző kritikák éles ellentétben álltak azzal a dicsérettel, amellyel Jean Martin-t, a Journal de Genève igaz­gatóját elhalmozta. Láttam rajta, hogy egy pillanattal később ezt már megbánta, mivel eszébe juthatott Jean Martin tegnapi vezércikke, amely élesen állást foglal a ruszinszkói közös lengyel- magyar határ gondolata ellen. Beszélgetésünk végén a német főkonzul megemlítette, hogy a Wilhelm­strasse még az idei népszövetségi közgyűlés előtt többízben hivatalosan érdeklődött, hogy minő hírek futottak be Genfbe az angoloknak az egyes­ségokmány megváltoztatása iránt tervezett akciójáról. Különösen a szank­ciós paragrafus sorsa érdekelte Berlint. A Közgyűlés vonatkozó munkála­taiban és állásfoglalásában vélték ugyanis megtalálni annak a fokmérőjét, 786

Next

/
Thumbnails
Contents