Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - VI. Magyarország külpolitikája a müncheni konferenciától az első bécsi döntésig (1938. október 1—november 3.)

Külügyminiszter erre arra kért, hogy jegyzék utolsó bekezdését tárgytalannak tekintsem és holnap délre ígérte általa is osztott intenciómnak megfelelő választ. Csehszlovák illetékes hatóságok szerinte nem értik miképen gondoljuk vegyes parancsnokságnak alárendelt rendfenntartó osztagok létesítését. Sürgönyutasítást kérek sürgősen, hogy külügyminiszternek erre vonatkozólag milyen felvilágosítással szolgáljak. Tárgyalások helyéül csehszlovák kormány Komáromot elfogadta, csak kérdezi, hogy nézetem szerint cseh Komáromról van szó. Wettstein Küm. számjel. 1938—bejövő—Prága. Másolat. 478. A LONDONI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK London, 1938. október 7. 132/pol. — 1938. Ma felkeresett a lengyel nagykövet,

0

9 hogy megköszönje nekem a csehországi lengyel területek visszacsatolása alkalmából kifejezett szerencse kívánataimat. Raczynski gróf igen elkeseredetten panaszkodott a Foreign Office magasrangú vezetőinek magatartásáról. Azt mondotta, hogy míg Halifax lord mindig megértést és legalább jószándékot niutatott, a többiek, Vansittart, Cadogan és Sargent urak nehezen leplezett dühhel szemlélték Chamberlain úr békemunkáját és a lengyel, valamint magyar követelésekkel szemben nemcsak közömbösen, de kimondottan ellenségesen viselkedtek. A nagykövetet ez a magatartás ugyan nem lepte meg, mert hiszen köztudomású, hogy a Foreign Office teljesen francia beállítású és még ma is Eden politikájának híve, azonban mégis feltűnőnek találta azt a módot, ahogyan ezek az urak viselkedtek. Raczynski gróf azután megmagyarázta nekem, hogy Lengyelországot mélyen sértette az, hogy mint érdekelt nagyhatalmat még csak formailag sem hívták meg a müncheni megbeszélésre. 0 elismeri, hogy ott a jelenvolt ,,Big Four-"nak kellett döntenie a háború vagy béke felett, de legalább szimbolikusan illett volna a tanácskozásokba egy lengyel megbízottat is belevonni. Ami a lengyel kormánynak Csehországgal szemben követett erélyes fellépését és ultimátumát illeti, úgy a nagykövet ezt azzal indokolta meg, hogy a müncheni tanácskozások során tudomása szerint a lengyel követeléseket tulajdonképpen csak Mussolini úr támogatta erőteljesen és attól lehetett tartani, hogy ha egyszer a német cseh kérdés rendezve van, a lengyel követeléseket dilatoriusan kezelik és esetleg Lengyelországot a Nemzetek Szövetségéhez utasítják. Ennek a késedelemnek és huza-vonának a lengyel kormány nem akarja magát kitenni és ezért miután külpolitikai helyzete ezt megengedte, egyszerűen ultimativ úton intézte el követelését. 6

9 Raczynski, Edward 732