Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - VI. Magyarország külpolitikája a müncheni konferenciától az első bécsi döntésig (1938. október 1—november 3.)

általam előadottak egyeztek saját információival. Hozzáfűzöm, hogy már egy előbbi alkalommal Dunn 5 2 is váratlanul Ruszinszkóra terelte a beszél­getést, amit a budapesti amerikai jelentéstétel kontójára vagyok hajlandó írni. Ezen érdeklődéshez, mely magában véve mindenesetre örvendetes, nem fűznék különösebb reményeket. Egyrészt azért nem, mert ezen szondirozásoknak legközvetlenebb célja, megtudakolni, hogy kívánalmaink nem túlzottak-e, hiszen egyes itteni körökben sajnos eléggé elterjedt ama nézet, hogy habár sok szól kívánalmaink jogossága mellett, azok robbanó anyaggal vannak telítve s azoknak kielégítése nem, hogy konszolidálná az európai helyzetet, ha­nem egy oly áradatnak nyitná meg a zsilipeket más viszonylatokban is, mely csak rontana Európa jelenlegi kisebbségi helyzetén. Másrészt azért nem fűznék nagyobb reményeket, mert az amerikai kormány a közelgő választásokra való tekintettel különösen óvakodik attól, hogy bármit is tegyen, ami ama látszatot kelthetné, hogy belenyúl az euró­pai politikai kérdések rendezésébe. Hiszen Rooseveltnek békeüzenetei e tekintetben is az óvatosságot annyira vitték, hogy gyengítették azoknak súlyát. Ugyanerre vall az is, hogy a State Department főtisztviselői velünk szemben tanúsított kétségtelen jóindulatának nincsen látható kihatása az amerikai sajtó csehbarát magatartására. Skepticizmusomból természetesen nem következik, hogy úgy sincs praktikus értéke annak, hogy minő értelemben jelent a budapesti amerikai követség s hogy miképen vélekednek a State Departmentben mirólunk. Előbb-utóbb adódhatik alkalom, amidőn ennek gyakorlati hasznát is lát­hatjuk. A teljesség kedvéért még hozzáfűzöm, hogy Montgomery itt nyíltan panaszkodott budapesti angol kollégájára, kinek mentalitásának jellem­zésére erős kifejezéseket használt s aki szerinte meg van győződve arról, hogy akárhogy alakuljon a helyzet, Magyarország mindig Németország oldalán lesz. Pelényi m. kir. követ Küm. pol. 1938—7/7—3265. (3641) Eredeti tisztásai. 466. A WASHINGTONI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Washington, 1938. október 5. 77/pol. — 1938. A visszajöttét követő napon Dieckhoff 5 3 felkeresett s a vele folytatott beszélgetésből a következő pontokat ragadom ki. 5 2 Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma európai osztályának vezetője. 5 3 Dieckhoff, dr. Hans Heinrich, a washingtoni német nagykövet. 46* 723

Next

/
Thumbnails
Contents