Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - VI. Magyarország külpolitikája a müncheni konferenciától az első bécsi döntésig (1938. október 1—november 3.)

474. A LONDONI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK London, 1938. október 4. 129/pol. — 1938. Szigorúan bizalmas ! Nagyméltóságod távirati utasítása értelmében 4

4 ma eljártam Sir A. Cadogan-nál, a külügyminiszter helyettesénél. Kifejtettem előtte, hogy most, hogy a világháború veszélye, melyre való hivatkozással minket követeléseinkkel eddig türelemre intettek, végleg elmúlt, sőt már a lengyel kisebbségek kérdése is megoldódott, nézetem szerint elérkezett a Lord Halifax szeptember 24.-iki levelében említett „alkalmas pillanat"

4

5 a magyar kisebbségek kérdésének támogatására és megoldására. Hangsúlyoztam, hogy nehéz körülmények között mi milyen türelmet tanúsítottunk és mindig a békés megoldásra való készségünket hangoztattuk, azonban most már legfőbb ideje, hogy a cseh kormány a magyar kisebbségeket illetőleg is hajtsa végre a müncheni megállapodások értelmében leszegezett önrendelkezési jog gyakorlati alkalmazását. Ez, fűztem hozzá, nemcsak a jövőbeli cseh—magyar szomszédi jóviszony érdekében kívánatos, hanem Középeurópa békéjéhez is elkerülhetetlenül szükséges. Most el lehet ezt a kérdést barátságosan intézni olvkép, hogy az elintézés módja nem fogja károsan befolyásolni a jövőbeli cseh — magyar viszonyt, miért is igen fontosnak tartom, hogy a csehek ne várják be a határidőül kitűzött 3 hónapot,

4

6 hanem azonnal intézzék el ezt a kérdést. Cadogan úr azt felelte, hogy az angol kormány már a müncheni megegyezés létrejöttekor felhívta a cseh kormányt arra, hogy a magyar kisebbségek kérdését is komolyan vegye és intézze velünk mielőbb el. Az angol kormány helyzete és szerepe, — folytatta Sir Alexander — igen kényes, mert folytonosan csak nyomást kell gyakorolnia Prágára, ami utóvégre is kellemetlen és hálátlan szerep. Különben ő is meg van arról győződve, hogy a csehszlovák kormány most már hajlandó lesz velünk tárgyalni és komoly engedményeket tenni. Erre azt válaszoltam Cadogan úrnak, hogy miután a német és lengyel kisebbségek kérdésében az erő érvényesült, most az egész magyar közvélemény, sőt az egész világ is kíváncsian elvárja, hogy a békés igazság is érvényesüljön. Ha ez nem lenne így — amit még feltételezni sem akarok — úgy Anglia nem az igazság és a béke közvetítőjeként állana a világ előtt, hanem mint olyan, aki a nyers erő előtt volt kénytelen meghajolni, mely látszat azt hiszem nem lenne kellemes az angol kormányra nézve. Az angol kormánynak, mely a csehországi összes kisebbségek kérdésének megoldása körül egyenesen bírói szerepet játszott, mot ezen feladatot teljesen és maradéktalanul meg kell oldania, ha nem akarja azt a benyomást kelteni, mintha nem az igazság, hanem csak az erő előtt hajolt volna meg. 4

4 Kánya utasítása nem található a külügyminisztérium iratai között. 4

5 Lásd e kötet 398a. sz. iratát. 4

6 A müncheni egyezmény egyik függeléke a magyar és a lengyel kérdés rendezésére három hónapi határidőt állapított meg. Lásd erről: AdtAPol. D sorozat II. 675. sa. iratát. 716