Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

409. 1938. IX. 28. Varsó 410. 1938. IX. 28. Berlin 411. 1938. IX. 28. Berlin 412. 1938. IX. 28. Varsó 413. 1938. IX. 28. Budapest 414. 1938. IX. 28. Budapest 415. 1938. IX. 28. Budapest 416. 1938. IX. 28. Budapest 417. 1938. IX. 28. Budapest ha a magyar kisebbség nem részesül a szudétanémetekkel azonos bánásmódban, a magyar kormány Szlovákiában belső zavarokat fog támasztani. A varsói magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A bukaresti és a belgrádi lengyel követ utasítást kapott a magyar követelések jogosságának hangoztatására. A berlini magyar követ telefonszámjeltávirata a külügyminiszternek A francia és az angol diplomácia a feszültség enyhítése érdekében tevékenykedik; az olasz követ Hitlerrel közölte, hogy Olaszország szilárdan áll Németország mellett. A berlini magyar követ telefonszámjeltávirata a külügyminiszternek Ribbentrop a magyar támadás időpontjáról eddig vallott német álláspontot túlhaladottnak minősíti; Magyarország Csehszlovákia elleni támadása egyidőben történjék a németek támadásával. A követ — hivatkozva Jugoszlávia esetleges magatartására — fönntartotta azt az álláspontot, hogy a magyar támadás csak a német támadás után következhet be. A varsói magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A lengyel kabinetfőnök szerint Anglia és Franciaország elismerték a lengyel területi követeléseket. A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek Ribbentrop és Hitler tanácsa ellenére, nem tartja megvalósíthatónak a németekkel egyidőben megindítandó magyar akciót, részben Jugoszlávia miatt, részben mert az olaszok is azt tanácsolják, hogy Magyarország tartózkodjék a támadástól. A külügyminiszter számjeltávirata a prágai magyar követnek Közölje Kroftával: a magyar kormány jegyzékében, az önrendelkezési joggal kapcsolatban használt „Duna-medence" kifejezés nem mind a három kisantant államra, hanem csak Csehszlovákiára értendő. Napijelentés Csáky, a magyar külügyminiszter kabinetirodájának vezetője és Sztójay berlini magyar követ telefonbeszélgetéséről Göring a müncheni tárgyalásokra utazik, ahol a szudétanémet területek megszállása kerül megbeszélésre; a követ fontosnak tartja és javasolja, hogy a kormányzó személyesen interveniáljon Hitlernél, Göringnél és esetleg Mussolininél is, hogy a müncheni találkozón a magyar kérdés is szóba kerüljön. A külügyminiszter számjeltávirata a bukaresti magyar követnek Jugoszlávia és főként Románia félnek Magyarország megerősödésétől; a követ Comnennel való beszélgetéseinél hangsúlyozza: a magyar politika kizárólag arra törekszik, hogy a csehszlovákiai magyarlakta területeket a szudétanémetekkel azonos módon kezeljék, a szlovák és a kárpátukrán nemzetiségeknek pedig önrendelkezési jogot kér, annexióról nincs szó; ténykedéseinek semmi éle nincs Románia ellen. A külügyminiszter utasítása a belgrádi magyar követnek Andrié nyilatkozataira válaszként közölje: Magyarországon Jugoszlávia irányában nincs revíziós izgatás; előnyös lenne, ha a jugoszláv miniszterelnök nyilatkozat formájában kijelentené, kizártnak tartja, hogy Jugoszláviát magyar részről megtámadják: ezt a nyilatkozatot Magyarország barátságosan kommentálná: Coinnen vádjainak ellensúlyozására hangoztassa: Csehszlovákiától Magyarország csak egyenlő elbánást kíván a szudétanémetekkel; a szlovákoknak és a kárpátukránoknak önrendelkezési jogát elismeri: ez nem állhatja útját a magyar—jugoszláv közeledésnek. A Cseh70