Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

384. 1938. IX. 22. London 385. 1938. IX. 22. Belgrád 386. 1938. IX. 23. Budapest 387. 1938. IX. 23. Budapest 388. 1938. IX. 23. Bratislava 389. 1938. IX. 23. Róma 390. 1938. IX. 24. Moszkva Csáky azt válaszolta, hogy nemcsak a sajtóból, hanem más meg­bízható forrásból is vannak a jegyzékben foglaltakat alátámasztó hírek; a csapatösszevonások pedig csak katonai óvintézkedések a csehszlovák mozgósítással szemben. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Sargent-nak átadta a csehszlovák kormánynak küldött — e kötet­ben 378. sz. alatt közölt — magyar jegyzéket. Sargent a jegyzéket ellentétben állónak tartja a Halifax által kért magatartással, és úgy ítéli meg, hogy az a helyzetet csak súlyosbítja, éppen úgy, mint a magyar csapatok csehszlovák határmenti összevonása. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Stojadinovic a bledi egyezmény magyar—jugoszláv viszonylatban való végleges elismerését örömmel vette tudomásul. A követ az egyezményt román vonatkozásban — viszonosság feltételezése mellett — ugyancsak véglegesen elismerhetőnek jelenti ki. Stojadi­novic kéri, hogy e közlést a magyar kormány is erősítse meg; a csehszlovák kérdésben, a német kisebbséggel egyenlő elbánást követelő magyar álláspontról megértően nyilatkozott; a jugoszlá­viai magyar kisebbség felé további közeledést tart lehetségesnek. Napijelentés Csáky, a magyar külügyminiszter kabinetirodájának vezetője és Sztójay berlini magyar követ telefonbeszélgetéséről Godesbergben a németek a magyar és lengyel követelések ügyében leszögezték az angoloknak, hogy Németország a megmaradó Csehszlovákiát csak az érdekelt hatalmakkal — Olaszországot is beleértve — együttesen tudja garantálni, és nem tudnak olyan biztosítékot adni, amely a többi kisebbségek sorsának elébe vágna. A külügyminiszter számjeltávirata a londoni magyar követnek Knox budapesti angol követ kormánya nevében tiltakozott a Csehszlovákia elleni katonai intézkedések miatt. A külügyminiszter ezeket védelmi intézkedéseknek minősítette; megkérte az angol követet, közölje kormányával, hogy a magyar kérdés iránt tanú­sított diszkriminációból adódó bonyodalmakért a felelősséget, nem vállalj a. A bratislavai magyar konzul telefonszámjeltávirata a külügyminisz­ternek Tiso Beneshez utazik. Utjának célja, elejét venni a vádnak, hogy nem használt ki minden lehetőséget; Magyarországhoz való csat­lakozás esetén, kérte, Szlovákiát ne árasszák el magyarországi tisztviselők. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A római román követ kijelentette: a román kormány belátja a csehszlovákiai magyar vidék visszacsatolásának szükségét, de a szlovákok bekebelezését nem vennék szívesen; a Csehszlovákia elleni magyar támadás casus foederist jelent; szovjet vagy cseh­szlovák háború esetében Lengyelországgal fennálló szövetségüket előbbre helyezik egyéb kötelezettségeiknél. A moszkvai magyar követ jelentése a külügyminiszternek A lengyeleknek átadott szovjet démarche tartalma: a lengyel csapatok csehszlovák határon történt összpontosításának hírét a lengyel kormány eddig nem cáfolta; ha a lengyel csapatok csehszlovák területre lépnek, a szovjet kormány felmondja a Len­gyelországgal kötött megnemtámadási szerződést. A lengyel kormány válasza: senkinek sincs beleszólása, hogy ilyen intézke­déseket tegyenek nemzetvédelmi szempontból; a Szovjetunióval kötött egyezményeket és a megállapodások következményeit ismerik. A követ véleménye: nem lehet nagy jelentőséget tulaj­5* 67

Next

/
Thumbnails
Contents