Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

345. 1938. IX. 16. Prága 346. 1938. IX. 16. Budapest. 347. 1938. IX. 16. Budapest 348. 1938. IX. 16. Varsó 349. 1938. IX. 16. London 350. 1938. IX. 16. Berlin 351. 1938. IX. 16. Budapest A prágai magyar katonai attasé jelentése a honvédvezérkar főnökének Toussaint német ezredes, katonai attasé tájékoztatása szerint a háború elkerülhetetlen; Hitlert a népszavazás nem elégíti ki, a cseh népet ki kell irtani; a Szovjetunió, mint katonai erőtényező nem számít; valószínűleg szeptember végén vagy október elején a legkorszerűbb fegyverekkel, gázzal és meglepetést jelentő eszközökkel megindulnak. A Szovjetunió háborús hangulatot szít; a prágai szovjet követ állítólag kijelentette: ha a csehszlovák kormány engedékeny lesz, akkor a Szovjetunió cserbenhagyja őket; a csehszlovák hadsereg csendes mozgósítása folyamatban van. Végül ismerteti a csehszlovák haderő felvonulási tervének eddig ismert részleteit. Napijelentés Knox budapesti angol követ, Imrédy magyar miniszterelnök és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről Kánya Knox követet a miniszterelnök jelenlétében fogadta és tudomására hozta, hogy amennyiben a tárgyalásokon csak a csehszlovákiai német kisebbség kívánságait fogják tekintetbe venni, a magyar kormány minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezni fog megakadályozni a magyar kisebbség kisemmizését. Napijelentés Csáky, a magyar külügyminiszter kabinetirodájának vezetője és Sztójay berlini magyar követ telefonbeszélgetéséről Sztójay közölte Csákyval: Göring csodálkozott, hogy semmi nem történik a világ közvéleményének befolyásolására a szlovákiai magyarság ügyében. Csáky utasítja Sztójayt, közölje Göringgel: a londoni kormánynál interveniáltak, Párizsban is történtek lépések, de a franciák Prágához utasították; a magyar kormány óvatosan cselekszik, különös tekintettel vannak a románokra, akik állást foglaltak Csehszlovákia mellett, és a magyar kormány nem akarja őket a Szovjetunióhoz való közeledésre késztetni; ha a csehszlovák kérdés békésen oldódnék meg, és az Magyarország kárára történnék, a magyar kormány mindenre el van szánva; ez esetben német támogatásra számít. A varsái magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Beck közölte: megállapították, hogy Hitlernek nincs szándékában egész Csehországot bekebelezni; a megszállt csehszlovák területek egészét nem szándékoznak megtartani. A londoni magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek Az angol politika iránt bizalmatlan. Ingramnak megmondta, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség jogainak háttérbe szorítása Magyarországot Berlin és Róma karjaiba kergeti, és a Csehszlovák Köztársaság déli részeiben a szudétanémet vidéken történt kirobbanásokhoz hasonló jelenségekhez vezet. A követ javasolja: magyarázzák meg Knox budapesti angol követnek a magyar álláspontot, a felvidéki területen pedig mielőbb, minden áron és minden eszközzel robbantsanak ki forrongást és merényleteket. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Hitler közölte Chamberlainnel: a csehszlovák kérdést most és úgy kell elintézni, hogy a szudétanémet terület csatlakozzék Németországhoz. Chamberlain megértést mutatott. A külügyminiszter számjeltávirata a londoni magyar követnek Közölje Halifax külügyminiszterrel: a magyar kormány nem vállal felelősséget a bekövetkező eseményekért, ha a csehszlovákiai magyar kisebbséget a németektől eltérő bánásmódban részesítik; éreztesse azt is, hogy ha a szudétanémet terület bármely részét a német birodalomhoz csatolják, akkor a magyarok is területi igényeket jelentenek be. ()2