Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

303. 1938. VIII. 27. Párizs 304. 1938. VIII. 29. Bukarest 305. 1938. VIII. 30. Budapest 306. 1938. VIII. 30. Budapest 307. 1938. VIII. 30. Budapest 308. 1938. VIII. 31. London ország mellett lép akcióba; Magyarországot szövetségesének tekinti; a Szovjetunió nem fog beavatkozni; Lengyelország igényt tart csehszlovák területekre; Jugoszlávia semleges marad. A párizsi magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek Párizsban úgy látják, hogy Hitler kész a csehszlovák—német konfliktus összes következményeit vállalni. A helyzetet 1914 július elejéhez hasonlítják. Massigli politikai igazgató szerint a francia és az angol kormány kerüli Hitler megsértését, ennek ellenére a legrosszabbra vannak elkészülve. A bukaresti magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek A bukaresti német követ véleménye szerint Románia csehszlovák— német lokális konfliktus esetében semleges maradna, Magyarország részvétele azonban semlegességét megnehezítené; francia, angol és szovjet részvétel esetében Románia nehezen maradhatna ki a beavatkozásból. Napijelentés Gascoigne budapesti angol ideiglenes ügyvivő és Kánya külügyminiszter beszélgetéséről Gascoigne Halifax angol külügyminiszter megelégedését tolmácsolta a bledi megegyezés alkalmából. Kánya kifejtette: az egyezmény csak akkor lép életbe, ha Csehszlovákiával a kisebbségi nyilatkozat tekintetében megegyezés jön létre; egyébként Csehszlovákiától Magyarország még messzebbmenő nyilatkozatot kíván; Németország Magyarországra semminő nyomást gyakorolni nem akar, katonai konvencióról egyáltalán nincsen szó. Napijelentés Gascoigne budapesti angol ideiglenes ügyvivő és Apor, a magyar külügyminiszter állandó helyettese beszélgetéséről Az angol ügyvivő kérdésére válaszolva a bledi megegyezést inkább politikai, mint jogi instrumentumnak, erejét illetőleg pedig a jövőre szóló ígéretnek minősítette; a Kellog-paktumot érvényben levőnek ismerte el. A külügyminiszter számjeltávirata a londoni magyar követnek A kormányzó németországi látogatása politikai jelentőséggel is bíró udvariassági aktus volt. Megállapodásokat nem kötöttek. A londoni magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek Bizalmatlansággal viseltetik az angol kormány magyarországi politikájával szemben. A lengyel kisebbség érdekében kieszközölték Prágában, hogy azok ugyanolyan jogokat kapjanak, mint a szudétanémetek. A magyar kisebbség hasonló jogaira vonatkozó kérdései elől kitértek. V. MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJA A MÜNCHENI EGYEZMÉNY LÉTREJÖTTÉNEK IDŐSZAKÁBAN (1938. szeptember 1— október 1.) 309. 1938. IX. 1. A külügyminiszter számjeltávirata a prágai magyar követnek Budapest Az angol kormánynak az a véleménye, hogy a kisebbségi kérdés megoldása a magyar és a csehszlovák kormány feladata. Az angolok prágai intervenciójára a csehszlovák kormány a lengyeleknek a németekkel azonos jogokat biztosít. A követ igyekezzék Kroftát a magyar kisebbség kérdésében nyílt színvallásra bírni. 57