Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - IV. Német—magyar—lengyel együttműködés Csehszlovákia ellen; a magyar államférfiak olaszországi és németországi látogatása; a bledi egyezmény (1938. június 2—augusztus 31.)

vonatkozású részében közösen, a kötelező konzultálással járnak el, a kisebbségi kérdést azonban mindegyik saját belügyének tekinti és úgy oldja meg, ahogy speciális érdekei kívánják. — Végül arra kért, hogy készítsek feljegyzéseket Nagyméltóságodnak közlendő, következő kijelentéseiről, amelyeket a teljesség kedvéért eredetiben szórói-szóra bátorkodom az alábbiakban reprodukálni: ,,L'accord qui, comme je l'espère, sera signé par la Hongrie avec nous, et en même temps avec la Tchécoslovaquie et la Yougoslavie ne porte absolument aucun préjudice au réglement ultérieur du problème de la minorité hongroise en Tchécoslovaquie. — La première partie de l'accord est une question d'ordre international, la deuxième partie est de la politique intérieure. •— En signant l'accord proposé par la Roumanie, la Tchécoslovaquie n'obtiendrait pas un „quitus" pour le problème de la minorité hongroise. La formule internationale acceptée par les quatre gouvernements constitue une promesse minimum au delà de laquelle chacune des trois puissances de la Petite Entente est libre d'aller aussi loin que lui permettent ses intérêts. — Si pour l'optique générale et des raisons de politique intérieure le Gouvernement Hongrois croyait qu'il était préférable de garder le caractère confidentiel à l'accord conclu, la Petite Entente ne verra probablement aucun inconvénient à ce qu'il soit signé maintenant et publié ultérieurement à une date fixée au choix du Gouvernement de Hongrie. De cette manière le Gouvernement Hongrois ne pourra pas être soupçonné d'avoir abandonné quoi que ce soit des chances que pouvait avoir la minorité hongroise de Tchécoslovaquie." — Ezek után a miniszter arról biztosított, hogy javaslatunkat még ma továbbítja a másik két kisentente kormánynak és reméli, hogy a válaszát hamarosan megadhatja. — Befejezésül még bátorkodom megemlíteni, hogy beszélgetésünk folyamán Comnen úr többször vágásokat intézett Jugoszlávia irányában és a kisebbségi kérdések megoldása tekintetében kifejezésre juttatta azon meggyőződését, hogy Jugoszlávia fog nekünk legkevesebbet adni. Percentben fejezte ki magát, mondván: „si la Yougoslavie donna 10%, nous donnerons 60%, et la Tchécoslovaquie 80%". Világos célzata az volt, hogy azt a benyomást keltse, mintha Jugoszlávia nem óhajtana olyan őszinte közeledést velünk, mint mi hisszük és a csehszlovák szempont támogatása terén is intranzigensebb mint mi képzeljük. Ezekre megjegyeztem, hogy tudomásom szerint a jugoszláv kormány gyakorlati téren már megkezdte néhány kisebbségi gravamen orvoslását, míg itten a kormányzat jószándékai a helyi hatóságok intézkedéseiben sajnos még nem jutottak kifejezésre. . vitéz Rényey követségi tanácsos ideiglenes ügyvivő Küm. res. pol. 1938—49—688. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték: varsói, belgrádi és prágai követségnek. 532-