Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet
Az iratok tartalmi kivonata
248. 1938. VI. 26. Bukarest 248a. Melléklet fog megmozdulni. Ciano ajánlja, hogy ha a németek támadnak, Magyarország azonnal csatlakozzék ehhez, de önállóan ne lépjen fel Csehszlovákia ellen; a magyar—román jóviszony megteremtését kívánatosnak tartja; az olaszok addig nem egyeznek meg a románokkal, amíg ezt a magyarok szívesen nem látják; a románokkal való kiegyezéssel elejét kell venni annak, hogy a román kormány, engedve a francia befolyásnak, átengedje területén a szovjet csapatokat; Magyarországnak a Népszövetségből való kilépése iránt érdeklődött. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek A követ ismerteti, hogyan fogja végrehajtani Kánya utasítását, amely a tárgyalások elhúzására vonatkozik; ezt a kisebbségi kérdésben támasztott követelések változatlan fenntartásával kívánja elérni. A bukaresti magyar követ által készített nyilatkozat-tervezet A kisebbségi kérdésre vonatkozó nyilatkozat szövegét tartal249. 1938. VI. 27. Belgrád 250. 1938. VI. 27. Varsó 251. 1938. VI. 27. Bukarest 251a. Melléklet A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Stojadinovió reméli, hogy Magyarország és a kisantant államok között a tárgyalások sikerrel fognak járni. Ajánlotta, hogy a magyarok és a jugoszlávok egymás közt csak a barátságuk útjában álló akadályok elhárításáról tanácskozzanak. Hangoztatta magyarbarátságát, a közeledést már csak azért is óhajtja, mert Németország és Olaszország is ezt kívánja tőle. Feljegyzés Beck lengyel külügyminiszter és Eszterházy, a csehszlovákiai Egyesült Magyar Párt vezetőjének megbeszéléséről Beck külügyminiszterrel megbízatása értelmében tárgyalt. Beck szerint a csehszlovák kérdés nem háború, hanem belső bomlás útján fog rendeződni; Szlovákia teljes egészében Magyarországhoz kerül; Lengyelországnak ezen a területen nincsenek aspirációi; a szlovákok félnek a magyarországi magyarok túlzó sovinizmusától. Az Egyesült Magyar Párt vezetője kijelentette Becknek, hogy a szlovákok széleskörű autonómiával számolhatnak. KárpátUkrajna autonómiája nem érintené kellemesen a lengyeleket. Beck szerint: a német katonai körök az etnográfiai határokon túl akarnak menni; ha egész Cseh- és Morvaországot bekebeleznék, az veszélyes lenne a lengyelekre; nem tartaná rossznak, ha Cseh- és Morvaország önálló maradna, és be lehetne vonni a Róma—BerlinVarsó érdekkörbe; Jugoszlávia semleges marad, valószínű Románia is. Beck a szlovákokat erősen befolyásolni fogja, nehogy megegyezzenek Prágával. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek A jelentésben a követ közli: a legújabb magyar tervezetet átadta Comnen román külügyminiszternek; a tervezet átadásakor újból fölhívta a román külügyminiszter figyelmét a kisebbségi kérdés fontosságára, valamint arra, hogy a kisebbségi tervezet a csehszlovák kormányra nem vonatkozik. Comnen az egész tervezetet elégtelennek minősítette, kijelentette: Bossy budapesti román követnek Kánya külügyminiszterrel folytatott beszélgetése (1938. V. 12.) után többet várt a tervezettől. A csehszlovák kormánynak a kisebbségi tervezetből való kizárását Comnen megértéssel fogadta, azonban hangsúlyozta, hogy ők a kisebbségi kérdésben is közös nyilatkozatot kívánnak tenni. A magyar kormány egyezmény-tervezete A tervezet a Magyarország katonai egyenjogúságának elismerésére s a kölcsönös megnemtámadási nyilatkozatra vonatkozó szöveget tartalmazza. 48