Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - IV. Német—magyar—lengyel együttműködés Csehszlovákia ellen; a magyar államférfiak olaszországi és németországi látogatása; a bledi egyezmény (1938. június 2—augusztus 31.)

Osztom Méltóságodnak azt a nézetét, hogy addig, míg a kisebbségekkel szemben a legújabban is tanúsított kíméletlen bánásmód nem szűnik meg és addig, amíg a kisebbségek régi sérelmei közül is a legkiáltóbbak nem orvosoltatnak, részünkről semmi megállapodás finalizálásáról nem lehet szó. Felhatalmazom Méltóságodat arra, hogy ezt Comnen úr előtt az adott helyzethez igazodó alkalmas módon kijelenthesse. Ami fentebb említett utasításom 5. pontjában

4

8 foglaltakat, illetve Méltóságod 139/pol—1938. számú jelentésének

4

9 erre vonatkozó részét illeti, mindenekelőtt kétséget kizáróan tájékozva szeretnénk lenni abban a tekintetben, vájjon helyesen értelmezem-e Comnen úrnak a létesíteni szándékolt megállapodás formájára vonatkozó és Méltóságod utóbbi jelentésével új megvilágításba helyezett elgondolásait az alábbiakban: A létesíteni tervezett megegyezést magában foglaló jegyzőkönyv mindössze két pontból álló instrumentum volna, melynek 1. pontja Magyarország fegyverkezési egyenjogúságára, 2. pontja pedig a Kellog-paktum szellemében tartott nyilatkozatra vonatkoznék. Ehhez az instrumentumhoz csatlakoznék a kisentente államok által külön-külön (esetleg különböző szöveggel)- teendő egyoldalú kisebbségi nyilatkozat, amely a jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, de formailag attól függetlenül kerülne publikálásra. Ugyancsak tájékozva szeretnék lenni affelől, vájjon Méltóságod 139/pol—számú jelentése 5. oldalának második bekezdésében

5

0 foglaltakat akként értsem-e, hogy nemcsak a kisentente államai által a fentiek szerint teendő kisebbségi nyilatkozatok szövegéről, hanem az államok által foganasítandó különleges intézkedésekről is már most volnának lefolytatandók a tárgyalások. Amennyiben valóban ez a helyzet, tájékozva szeretnék lenni végül afelől is, hogy technikailag miként volnának ezek a tárgyalások lebonyolíthatók ? Álláspontom mindenesetre az, hogy az egyes utódállamok által a kisebbségi kérdésben teendő specifikus intézkedések kérdésének kielégítő elintézése nélkül az egész tárgyalási komplexum finalizálása nem volna lehetséges. Az elintézést azonban két módon tartom lehetségesnek és pedig vagy úgy, hogy a specifikus intézkedések tekintetében már a tárgyalások finalizálása előtt külön-külön megállapodjunk a kisentente államaival, vagy pedig úgy, hogy ez államoktól, ha nem is formális kötelezettségvállalást, de mindenképpen megnyugtató komoly kijelentést kapjunk aziránt, hogy e kérdésekről velünk a jelen tárgyalások finalizálása után tovább fognak tárgyalni. Tudatában vagyok annak, hogy az előbb említett megoldási mód, amelyhez szükségszerűen folyamodnunk kellene akkor, ha a kisentente kormányai a finalizálás utáni tárgyalásokra nem lesznek hajlandók, a tárgyalások igen hosszú időre való elhúzódásával járna együtt. Ezért, noha Méltóságod szerint Comnen úr aligha lesz kapható arra, hogy nyíltan kötelezettséget vállaljon aziránt, hogy velünk a kisebbségi kérdést illetően további 4

8 Lásd e kötet 242. sz. iratát. 4

9 Lásd e kötet 248. sz. iratát. s

o Lásd e kötet 248. sz. iratát. 474