Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - IV. Német—magyar—lengyel együttműködés Csehszlovákia ellen; a magyar államférfiak olaszországi és németországi látogatása; a bledi egyezmény (1938. június 2—augusztus 31.)

fellépésének az időpontját azonban más szempontok döntenék el. Valószínűleg várnának néhány napot addig, amíg a helyzet tisztázódik. Felvetettem neki a területi aspirációik kérdését is. Azt felelte, hogy arra a területre, amit Teschen-névvel jelölnek meg, feltétlen igényt tartanak. Ezenkívül szentimentális okokból jelentenék be igényüket arra a néhány lengyel falura is, ami Árvában és a Szepességben még található. Midőn azonban térképet tettünk eléje, hogy ezen jelölje meg a vonalat, erre nem volt hajlandó azon kifogással, hogy ezen a térképen nem ismeri ki magát. Szerinte is meg kell, hogy maradjon egy tiszta cseh—morva állam, amely beleilleszkedhetne az általuk elképzelt Észak—Déli biztonsági övbe. Azon kérdésemre, hogy ennek mennyi lakossága volna, nyolc millióval felelt. Ennek kapcsán a tót-kérdés jutott előtérbe. Kobylanski hangsúlyozta, hogy a lengyel külpolitika minden eszközével arra törekszik, hogy a tótokat a magyar megoldás felé tereljék. Számolnak azzal is, hogy Csehország népszavazás elé fog kerülni és ezért nagyon kérik a magyar illetékes tényezőket, hogy a tót-kérdésben a legerősebb akciót fejtsék ki. A Ruténföldre vonatkozólag megegyezően a vezérkar főnökével azt a határozott kijelentést tette, hogy azzal Lengyelország nem foglalkozik, azt teljesen Magyarország ügyének tekintik. Jugoszláviára vonatkozólag azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a cseh konfliktusban semleges fog maradni. összefoglalásképen jelentem, hogy benyomásom szerint a lengyel politika részéről a legteljesebb készség áll fenn a Magyarországgal való összműködésre, ámbár nincs egészen kizárva, hogy a tót-kérdésben hátsó gondolataik vannak. A katonai vonalon a mai viszonyok között hadműveleti összműködésről beszélni még korai volna. Ellenben a légkör úgy elő van készítve, hogy beálló szükség esetén a hadműveleti kérdések letárgyalása azonnal megindulhat. Andorka ezrd. Küm. res. pol. 1938—17—568. Eredeti tisztázat. A jelentést a honvédelmi minisztérium VI/2. o. vezetője 17.516 sz. alatt megküldte a külügyminiszternek. 253. A BUKARESTI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK 141/pol. — 1938. Bukarest, 1938. június 27. A Jockey Club tegnapi diner-je után a király magához kéretett. Minden bevezetés nélkül, egyenesen azzal a kérdéssel fordult hozzám: „miért nem haladnak előre a tárgyalások?" Azt feleltem, hogy ha megengedi, hogy őszintén válaszoljak akkor meg kell mondanom, hogy tárgyalásaink mindaddig nem is haladhatnak előre, amíg a romániai magyarság ügyei olyan elbánásban részesülnek 470