Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - IV. Német—magyar—lengyel együttműködés Csehszlovákia ellen; a magyar államférfiak olaszországi és németországi látogatása; a bledi egyezmény (1938. június 2—augusztus 31.)

Egy erőszakos megoldás lehetőségét a lengyelek — „nach wie vor" — kombinációba veszik, de szavaik azt mutatják, hogy Lengyelország csak Németország aktív fellépésének megtörténte után, egy általa kiválasztandó időpontban akar beavatkozni. — A konkrét technikai kérdéseknek letárgyalása előtt Beck úr szerint az eddig ismeretlen elemek felderítése, tehát a nyugati nagyhatalmak magatartásának és Németország terveinek megállapítása, valamint Csehszlovákia belső erőinek számbavétele volna közös feladatunk. Amíg ezeket az elemeket nem látjuk tisztán, csupán hypothézisekre vagyunk utalva. Ezek felől politikai nézőpontból lehet tárgyalni, de a technikai előkészítés olyan konkrét munkát jelent, amely az alapvető elemek előzetes pontos fixirozását feltételezi. Az a benyomásom, hogy amennyiben az evolúció iránya és üteme megfelelő lesz, úgy a szorosabb technikai kollaborációnak sem lesz akadálya. Hory rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Küm. res. pol. 1938—17—598. Eredeti tisztázat. I 247. A RÓMAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Róma, 1938. június 26. 118/pol. főn. — 1938. Ciano gróf csak tegnap délután fogadhatott, mivel a velencei összejövetel után még egy napot Mussolinin él töltött Rocca dolle Cammimataban és Rómába való visszatérte után munkával túl volt halmozva. A Stojadinovichal való eszmecseréje ismét megerősítette abban a meggyőződésében, hogy a jugoszláv miniszterelnök méltó a legmesszebbmenő bizalomra. Az olasz—jugoszláv barátság mélyebb és erősebb mint valaha. A belgrádi megegyezés meghozta a gyümölcseit; kiegészítésre nem szorul, így nem is lehetett szó arról, hogy újabb megállapodást létesítsenek. A' külföldi és különösen a francia sajtó kombinátiói minden alapot nélkülöznek. Ezeket azzal is iparkodtak alátámasztani, hogy a velencei találkozón a miniszteren kívül a külügyi államtitkár is részt vett. Ciano hangoztatta, hogy még ez sem jelentene semmit, mivel Bastianini politikával nem foglalkozik és csak tisztán adminisztratív és kisebb jelentőségű személyzeti ügyeket intéz; de különben az államtitkár Stojadinovicot nem is látta és csak azért tartózkodott véletlenül egyidejűleg Velencében, mivel a Piavei csata évfordulója alkalmából rendezett különböző ünnepélyeken képviselte a külügyminisztériumot. Olaszországot és Jugoszláviát közösen érdeklő kisebb jelentőségű néhány kérdés elintézésén kívül, Ciano Stojadinoviccal eszmecserét folytatott az európai helyzetről és megállapíthatja, hogy felfogásaik mindenben megegyeznek. 29 A müncheni egyezmény létrejötte 449