Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

196. 1938. V. 14. Berlin 197. 1938. V. 14. Budapest 198. 1938. V. 14. Varsó 199. 1938. V. 15. Budapest 200. 1938. V. 15. Budapest 201. 1938. V. 16. Róma 202. 1938. V. 16. Róma szerint a „kisebbség"-kitételt nem hajlandó elfogadni az egyez­ményben. A külügyminiszter válaszában kifejti: a mindhárom kis­antant állammal való egyidejű tárgyalást nem fogadja el, Cseh­szlovákia és a másik két állam között különbség van. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Henderson berlini angol követ a csehszlovák kérdésben kormánya nevében interveniált Berlinben. Woermann szerint ez igen enyhe formában történt. A magyar követ jelenti: a németek úgy vélik, hogy az angolok nem exponálják magukat Csehszlovákia érdeké­ben, és még egy gyors, erőszakos elintézés felett is napirendre tér­nének. A francia magatartást úgy ítélik meg, hogy „nem provokált támadás" esetében eleget tennének szövetségi kötelezettségüknek. Woermann kijelentette a magyar követnek: a német kormány nem hajlandó Csehszlovákia határait és függetlenségét elismerni; Göring ellenkező nyilatkozata Ausztria megszállásakor csak Cseh­szlovákia megnyugtatására szolgált; Hitler az utóbbi időben az angolok érzékenységére való tekiatettel tartózkodik minden provo­kációtól; Henleinéket nyugalomra intik. Feljegyzés Erdmannsdorf/ budapesti német követ és Imrédy magyar miniszterelnök beszélgetéséről A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a németbarát politikát foly­tatni kívánja; kérte, hogy a nyilas mozgalmat német hivatalos körök részéről ne támogassák. A német követ biztosította Imrédyt, hogy a német hivatalos körök ezt sem a múltban, sem jelenleg nem teszik. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek A lengyel külügyminiszter kabinetfőnöke szerint Lengyelország és Németország között semmiféle megállapodás nincs a csehszlo­vák kérdés megoldására. Göringgel általános jellegű megbeszélések folytak. Feljegyzés Vinci budapesti olasz követ és Imrédy magyar miniszter­elnök beszélgetéséről A miniszterelnök biztosította az olasz követet: folytatja a magyar kormány eddigi kül- és belpolitikáját; az Olaszországgal való barátságot erősíteni kívánja. Az olasz követ megcáfolta azokat a híreket, hogy Olaszország német érdekszférába engedte át a Duna-medencét. A külügyminiszter utasítása a varsói magyar követnek Közölje a lengyel kormánnyal: Magyarország szlovák és kárpát­ukrán területekre tart igényt, a régi magyar történelmi határokra, a Lengyelországhoz tartozó apró területnyúlványok nélkül; a szlovák és kárpátukrán autonómia határaira pontos felvilágosí­tásokat még nem tud adni; azt nagyjában a nyelvhatároknak meg­felelően tervezik. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Mussolini kijelentette: az olasz—francia megbeszéléseknél ne­hézségek vannak. Ciano szerint a franciák az angol—olasz egyezménybe szeretnének bekapcsolódni és a stresai fronthoz való visszatérést iparkodnak előkészíteni. Ez az olaszok részéről telje­sen kizárt, csak bilaterális megoldásról lehet szó. A megegyezés akadálya a spanyol probléma. Párizs az olasz önkéntesek vissza­hívását kívánja. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ciano szerint a Berlin—Róma tengely sziklaszilárd, és ez Magyar­országnak is revíziós lehetőséget nyújt. A magyar követ vázolta: a magyar—német viszony kitűnő; a magyar külügyminiszter 41

Next

/
Thumbnails
Contents