Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - III. Az Anschluss kihatása a közép-európai államokra; Magyarország és a kisantant közötti tárgyalások folytatása; a májusi csehszlovák válság (1938. március 16—május 30.)

kormány álláspontja szerint, kisebbségi kérdés megoldását három államban közös nevezőre hozni nem lehet. Ennek illusztrálásaként felhívom figyelmét romániai magyarság azon konkrét sérelmeire, amelyek orvoslását már sinaiai

6

1 megegyezés egyik feltételeként kívántuk. Megkísérlem, hogy megbeszéléseket abba az irányba tereljem: mit és mikor hajlandó román kormány e kívánságokból teljesíteni. Bárdossy Küm. számjel. 1938—bejövő—Bukarest. Másolat. 160. A VARSÓI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Varsó, 1938. április 27. 99/pol.főn. — 1938. Legutolsó beszélgetésünk alkalmával a lengyel külügyminiszter futólagosan a magyar—tót kapcsolatokat is érintette. Bár ezt ki nem mondta, az volt a benyomásom, hogy kissé homályosan formulázott szavai e kapcsolatok részleteire vonatkozó érdeklődését voltak hivatva visszaadni. Miután ezek tekintetében információim nem voltak, a téma felett elsiklottam. A politikai osztályfőnök

6

2 ma spontán e témára terelve a beszélgetést, közölte velem, hogy ministere valóban ezen kérdés felől óhajtott nálam érdeklődni, de nem akarván indiscrétnek látszani, azt várta, hogy formuláját elértve, az abban foglalt kérdésre quasi spontán adjam meg a felvilágosítást. Kobylanski úr ezután előadta, hogy nem kíváncsiskodás vagy más ok készteti őket arra, hogy e kérdés felől tájékozást nyerjenek, hanem csupán az a teljesen érthető óhaj, hogy a tótok felé irányuló, közös célú akciónkat összehangoljuk. Tudja, hogy ez egy igen delikát téma, de a jelenlegi szoros kooperáció és a nagy cél talán menthetővé teszi, ha e kérdés tekintetében konkrét információkat szeretnének nyerni. Nevezetesen azt óhajtanák tudni, hogy a tótokkal folytatunk-e megbeszéléseket és ezekhez képest sikerült-e már velük megállapodásra jutni. Tudomással bírnak arról, hogy a Hlinkapárt részéről néhány személyiség Budapesten járt. De hogy magyar tényezők tárgyaltak-e velük és milyen alapon — erről ezideig még nincsenek informálva. Azon közbevetett megjegyzésemre, hogy a tót nemzeti tanáccsal évek óta kapcsolatban állunk, az osztályfőnök azt felelte, hogy — miként azt már egyszer velem szemben kifejezte — Dvorcsákot a tót ügy kiváló 6

1 1937 augusztus végén Sinaiában, a kisantant államok konferenciáján, Bárdossy bukaresti magyar követ négy pontból álló javaslatot terjesztett elő, melynek két pontja a magyar kormánynak a kisebbségi kérdésben támasztott követeléseit tartalmazta. A magyar kormány csak azok teljesítése esetén volt hajlandó a megegyezésről tárgyalni. A sinaiai tárgyalások minden eredmény nélkül zárultak. Lásd e kötet 83., 85. és 86. sz. iratát. 6

2 Kobylanski, Tadeusz. 22* 339