Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - III. Az Anschluss kihatása a közép-európai államokra; Magyarország és a kisantant közötti tárgyalások folytatása; a májusi csehszlovák válság (1938. március 16—május 30.)

hajlandók vagyunk minden más téren előzékenységet mutatni és ily módon az atmoszféra javításához hozzájárulni, mely módszert Jugoszláviával szemben oly nagy sikerrel gyakoroltuk. Egyáltalában nein akarjuk a mostani tárgyalásokat szándékosan elhúzni, csak a csehszlovák kisebbségi statutum megjelenését javasoljuk bevárni, melynek ismerete úgy nekünk, mint Romániának lényegesen meg fogja könnyíteni a helyzet megítélését. Előrelátható volt, hogy a három kis entente állammal való egyidejű és teljesen azonos tárgyalás nehézségekbe fog ütközni. De hogy a különbség egyrészt Csehszlovákia, másrészt Jugoszlávia és Románia helyzete közt idővel annyira meg fog nőni, ez a tárgyalások megkezdésekor ennyire nem volt előrelátható. E változásra való tekintettel ajánljuk egyelőre a külön tárgyalást a kisebbségi kérdésben Románia és Jugoszláviával, melyhez későbben, ha a nyugalom Csehszlovákiában líjból helyreállt — azaz a kisebbségi statutum ismerttéválása után — ez az állam is csatlakozhatnék. Itt hangsúlyozza Méltóságod, hogy a kisebbségi kérdés természetesen továbbra is integráns részét alkotja a tervezett megállapodásnak és attól el nem választható. A fenti javaslat alkalmazkodik a legutóbbi időben lényegesen megváltozott helyzethez, de egyáltalában nem jelenti azt, hogy nem akarnánk Romániával és rajta keresztül Jugoszláviával a tárgyalásokat azonnal folytatni, akár kötelezettség nélküli eszmecsere formájában, amennyiben ez volna a kívánságuk. Ha a román külügyminiszter elvben elfogadja ezt a javaslatot, akkor Méltóságod először bocsátkozzék bele az ő propozíciójuk egyes pontjainak megbeszélésébe, amelynek során mutassa be neki a legújabb magyar ellenjavaslatokat, ideértve a kisebbségi kérdésre vonatkozót is. Kánya s.k. Küm. res. pol. 1938—49—304. Másolat. 157. A VATIKÁNI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Róma, 1938. április 22. 25/pol. — 1938. Szigorúan bizalmas ! Pacelli bíboros ma az általános európai helyzetről vele folytatott beszélgetésem keretében spontán odanyilatkozott, hogy Csehszlovákia jövőjét ő a legszkeptikusabban ítéli meg. Ő Eminenciája azt hiszi, hogy Csehszlovákia szövetségesei minden jogi és erkölcsi kötelezettségük dacára sem fognak Csehszlovákia segítségére sietni, már csak azért sem, mert Csehszlovákia szövetségeseitől földrajzilag oly távolságban fekszik, ami minden effektív támogatást kizár. Különben is — fűzte hozzá az államtitkár— ma mindenki annyira fél egy nemzetközi háború felidézésétől, hogy a kormányok inkább belenyugszanak a gyorsan megteremtett befejezett tényekbe, .336