Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

62. 1937. II. 9. Budapest 63. 1937. II. 9. Prága 64. 1937. II. 12. Budapest 65. 1937. II. 17. Berlin 66. 1937. II. 17. Budapest 67. 1937. II. 24. Budapest 68. 1937. III. 25. Prága 69. 1937. III. 30. Róma Napijelentés Kohr budapesti csehszlovák követ és Kánya magyar kül­ügyminiszter beszélgetéséről Kobr szemrehányást tett Kányának, hogy Magyarország — fel­tehetően német intenciókra — csak Jugoszlávia és Románia felé hajlandó közeledni, de nem törekszik a Csehszlovákiával fennálló rossz viszony enyhítésére; német—csehszlovák háborúban bízik, amelyet saját részére akar hasznosítani. Kánya szerint még nem érkezett el az idő a Magyarország és Csehszlovákia közötti tárgya­lásokra. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Információi szerint a csehszlovák államvédelmi tanács a csehszlo­vák—szovjet egyezmény felmondásának kérdésével foglalkozott; Krofta a vele folytatott beszélgetése során elismerte, hogy egyes körökben felmerült, hogy Csehszlovákiának a Szovjetunióval kötött szerződés felbontása árán is rendeznie kell viszonyát Német­országgal; a csehszlovák kormány közölte Berlinnel, hogy hajlandó szerződést kötni Németországgal, amennyiben nem kell feladnia a jelenleg fennálló szerződéses viszonyt; a német kormány ez iránt megértést tanúsított. A prágai olasz követ információi szerint a csehszlovák kormány értésére adta a német kormánynak, hogy a német—csehszlovák megnemtámadási szerződés megkötése érde­kében hajlandó a csehszlovák—szovjet szerződést „mumificálni". A külügyminiszter számjeltávirata a bukaresti magyar követnek Kánya utasítja a követet: amennyiben Antonescu újból felveti a katonai egyenjogúság és a megnemtámadási szerződés kérdését, közölje vele, hogy a magyar kormány az egyenjogúságot minden ellenszolgáltatás nélkül kívánja elismertetni, megnemtámadási szerződést a kisantanttal csak abban az esetben hajlandó kötni, ha az jelentőségében megelőzi a Magyarország ellen irányuló katonai konvencióit; Csehszlovákia viszonylatában a szovjet—csehszlovák szerződés is számításba jön. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Dieckhoff miniszteri igazgató szerint Jugoszlávia és Bulgária ki­egyezését Berlinben örömmel üdvözölték. A követ a délszláv blokk kialakulásának veszélyét fejtegette. Napijelentés Mackensen budapesti német követ és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről Mackensen szerint Vukcevic jugoszláv követ a magyar—jugoszláv viszony javulásának kérdésében nehézségeket lát. Napijelentés Mycielski budapesti lengyel ügyvivő és Bakach-Bessenyey a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője beszélgetéséről A lengyel ügyvivő szerint Jugoszláviában meglepetést keltett, hogy Magyarország Romániával és Csehszlovákiával is tárgyalá­sokat folytat; valószínű, hogy a jugoszlávok hajlandók lennének Magyarországgal bilaterális alapon is megegyezni. Bakach-Besse­nyey közölte: csehszlovák és román viszonylatban nem lehet tár­gyalásokról beszélni; ismertette a Jugoszláviához való közeledést hátráltató körülményeket. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Krofta belátja, hogy a fegyverkezési tilalomnak semmi gyakorlati haszna nincs, bár Románia és Jugoszlávia nincsenek ezen a véle­ményen; a közeli kisantant konferencián szorgalmazni kívánja a fegyverkezési egyenjogúság elismerését. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ciano Belgrádba utazik az olasz—jugoszláv szerződés aláírása végett; kijelentette, hogy a szerződés nem befolyásolja az olasz—­22

Next

/
Thumbnails
Contents