Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - II. Tárgyalások Magyarország és a kisantant között; a sinaiai konferencia; a genfi megbeszélések (1937. január 1—-1938. március 12.)

mintha Hitlernek magának magyarbarátsága gyenge lábon állana. Nagyon kellemetlenül hatott rám az is — folytattam — hogy — amint éppen most értesülök erről, a magyarországi német kisebbségek ügyében tervbe vett nyilatkozattal kapcsolatos ellennyilatkozatot nem Hess fogja megtenni, aki a nemzeti szocialista pártban rendkívüli tekintélynek örvend, hanem Frick belügyminiszter, akinek a pártéletben sokkal szerényebb szerep jut. Ezenkívül — mondottam — Németország helyzetünket megnehezíti azáltal, hogy Hitler nem is olyan régen, odanyilatkozott, hogy a Birodalom minden szomszédjával, tehát Csehszlovákiával is hajlandó hosszabb időre szóló meg nem támadási szerződést kötni. Ha mi most visszautasítjuk a Csehszlovákia által nekünk felajánlott meg nem támadási szerződés megkötését, Németország pedig egy ilyent Prágával tényleg megkötne, Magyarország rendkívül nehéz helyzetbe jutna. Mackensen nagy figyelemmel hallgatta végig hosszú fejtegetéseimet, megnyugtatni és arról meggyőzni igyekezett, hogy a német—csehszlovák meg nem támadási szerződés megkötésének a legcsekélyebb esélyei sincsenek. Küm. pol. 1937—7/25—260. Másolat. 60. A RÓMAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Róma, 1937. február 2. Ciano gróf Nagyméltóságodnak Kobr csehszlovák követtel való beszélgetését

2

6 helyeslőleg vette tudomásul. Szó sincs róla, hogy Olaszország a magyar—cseh megegyezésre vonatkozó prágai kezdeményezést kedvezően fogadná.

2

7 Amennyire szívesen látnák, ha Jugoszláviához közelednénk, annyira nincs értelme Ciano szerint annak, ha Csehszlovákiával jobb viszonyt teremtünk; erre talán még inkább Bukaresttel szemben kerülhetne sor. Bár egy megnemtámadási szerződés nem sokat jelent, de erre sincs semmi szükség és az a Nagyméltóságod által kifejezett feltétel miatt — (hogy rangsorban megelőzze az összes előbb kötött egyezményeket) — úgysem jöhet létre. Villani rendk. követ és megh. miniszter Küm. pol. 1937—21/7—93. Eredeti tisztázat. 2

8 Lásd e kötet 54. sz. iratát. 2

7 Kánya külügyminiszter erre vonatkozó aggályait Villani római magyar követen keresztül közölte Ciano külügyminiszterrel. Lásd e kötet 58. sz. iratát. .199