Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

27. 1936. VI. 30. Berlin 28. 1936. VII. 13. Prága 29. 1936. VII. 28. Bukarest 30. 1936. VIII. 3. Róma 31. 1936. VIII. [nap nélkül] Budapest val szembeni politikáját. A király és Titulescu megcáfolta azokat a híreket, melyek szerint Románia a csehszlovák—szovjet szerződés mintájára egyezményt kötne a Szovjetunióval. Készek a a Szovjetunióval kétoldalú megnemtámadási és segélynyújtási szerződést kötni; a francia—csehszlovák—szovjet szerződési rendszerhez csatlakozni azonban nem hajlandók. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A magyar követ Blum francia külügyminiszternek a dunai kérdés rendezésére vonatkozó kijelentésével kapcsolatban közölte Neurath-tal, hogy a magyar kormány egy esetleges dunai konferencián nem vesz részt addig, amíg katonai egyenjogúságát nem ismerik el; Neurath egyetért azzal, hogy Magyarország rövidesen helyreállítja katonai egyenjogúságát; Németország erkölcsi támogatását kilátásba helyezte. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Benes kijelentette de Facendis prágai olasz követnek, hogy amenynyiben a nagyhatalmak cserbenhagyják Csehszlovákiát, ez kénytelen lesz Németországhoz közeledni. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Románia kedvező feltételek mellett kölcsönt kapott Csehszlovákiától, hogy Besszarábia és Csehszlovákia keleti részei között közvetlen vasúti összeköttetést teremtsen; e vasútnak stratégiai rendeltetése lesz; a román kormány minden valószínűség szerint beleegyezett a szovjet haderők román területen való átvonulásába. Abban reménykedik, hogy az átvonulási jog ellenében ellenszolgáltatást kap; a szovjet kormány azonban a jelek szerint nem hajlandó ebbe belemenni. A római magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Roggeri, a politikai osztály vezetőjének helyettese közölte, hogy az olasz kormány a Csehszlovákiával kapcsolatos magatartását a csehszlovák—német viszony tisztázása után fogja meghatározni; információi szerint a szovjet csapatok átengedésére vonatkozó szovjet—román szerződés nem jött létre. Chvalkovsky római csehszlovák követ kijelentette, hogy amennyiben kormányának nem sikerül viszonyát rendeznie Olaszországgal és Németországgal, kénytelen lesz teljesen a Szovjetunióra támaszkodni. Horthy feljegyzése Hitlerrel folytatandó tárgyalásához Horthy ismerteti a magyar—jugoszláv közeledés érdekében tett lépéseit. Jugoszláviát Németország szempontjából megbízhatatlannak minősíti; Berlin irányában tanúsított barátságuk rugója az a remény, hogy Németország nem fogja támogatni Magyarország revíziós törekvéseit. Jugoszlávia Németország ellensége, amit az is bizonyít, hogy a kisantant szövetségeivel együtt, Ausztria függetlenségének biztosítását határozta el. Románia mindinkább a Szovjetunióval való együttműködés útjára lép; információi szerint a csehszlovák—szovjet egyezmény mintájára nemsokára szerződést köt a szovjet kormánnyal. Titulescu nyilatkozata — mely szerint Románia csak abban az esetben avatkozik be a csehszlovák háborúba, ha abban Magyarország is részt vesz »— szofisztikus, mert nyilvánvaló, hogy a Csehszlovákia elleni háború kirobbanásakor Magyarország sem marad tétlen. Minthogy Magyarország a gyakorlatban keresztülvitte katonai egyenjogúságát, annak hivatalos kinyilvánítását feleslegesnek és külpolitikai helyzetét bonyolító lépésnek tartja. Az elkövetkezendő háború sikerének feltétele, megakadályozni a kisantant Magyarország elleni támadását. Ennek érdekében első pillanatban le kell rohanni Csehszlovákiát és Európa 2 A müncheni egyezmény létrejötte 17