Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

Általában az itteni lengyel követség tagjai szerint al átogatásnak, a jelentésem elején említett dokumentáción kívül nagyobb jelentősége nem volt. Nagy s.k. köv. tanácsos, id. ügyvivő Küm. pol. 1936—7/31—3951. Sokszorosított másolat. 50. A PRÁGAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Prága, 1936. december 2. 257/pol. — 1936. Szigorúan bizalmas ! Emlékeztetve Krofta urat a Titulescu távozásával kapcsolatban és azóta is többször megismételt azon közlésére, hogy Románia záros határidőn belül Szovjetoroszországgal hasonló szerződést fog kötni, mint Franciaország és Csehszlovákia, megállapítottam, hogy ez nem következett be és ennek folytán különösen az Antonescu úr varsói látogatása alkalmával nyomatékosan hangsúlyozott szoros román—lengyel kapcsolatokra való tekintettel úgy vélem, hogy ennek a szerződésnek megkötése véglegesen lekerült a napirendről. Krofta úr bevallotta, hogy a szóbanforgó kérdést illetőleg a helyzet tényleg megváltozott. Antonescu úr tényleg folytatni kívánja ugyan Titulescu politikáját, de az eszközök megválasztását illetőleg elődjével nem vall egészen azonos nézetet. Így Szovjetoroszországgal szemben változatlanul barátságos szomszédi viszony fenntartására irányuló politikát akar követni, de egy formális szerződés kötését főkép belpolitikai okokból nem tartja kívánatosnak. Antonescu úr soha semmi alkalmat sem mulaszt el annak a leghatározottabb formában való leszögezésére, hogy Csehszlovákiával szemben Románia külpolitikájában a legcsekélyebb változás sem következett be. Viszont Románia bízik abban, hogy orosz viszonylatban, csehszlovák szövetségesének Szovjetoroszországgal való jó viszonya, számára is garanciát jelent. Hasonlóan ítéli meg Krofta úr szerint a csehszlovák kormány az ismét bensőségesebbé vált lengyel—román viszonyt is, amelyből a csehszlovák lengyel kapcsolatok javulására vár kedvező hatást. Amióta Rydz-Smigly tábornagy párisi látogatása Lengyelországot ismét közelebb hozta a francia politikához és előbbinek Romániához való kapcsolatai is szorosabbakká váltak, tulajdonképpen nincs semmi lényeges politikai momentum, mely a lengyel — csehszlovák viszony javulását akadályozhatná. A tescheni kérdés, valamint az itteni lengyel kisebbség problémái teljesen lokális jelentőségűek, amit maga Beck úr is elismert. A müncheni egyezmény létrejötte 177