Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

Comnen úr beismerte, hogy Csehszlovákia a Németországgal való szerződéses viszony kérdését illetőleg nem osztja a kisentente másik két államának állásfoglalását, mely körülmény azonban szerinte utóbbiakra nincs kihatással. Toussaint alezredesnek a conversatio további folyamán az volt a benyomása, hogy Comnen úr értésére akarta adni, hogy román és jugoszláv részről Csehszlovákiát feláldoznák, esetleg még magyar vonatkozásban is, ha ily módon el lehetne érni, hogy Magyarország minden területi követeléséről lemondjon. — Ezt Comnen úr ilyen nyíltan természetesen nem juttatta kifejezésre, de Toussaint alezredes úgy értelmezte vonatkozó dagályos szóáradatát. Végül nevezett informátorom még biztosított, hogy Comnen úr ezen igen jelentőségteljes kijelentésével szemben teljesen receptíve viselkedett és csak azt jegyezte meg, hogy a német és magyar hadsereg között egy még a világháborúból származó meleg bajtársias viszony áll fenn, de magyar— német katonai szövetség létezéséről nincs tudomása. Wettstein s.k. m. kir. követ Küm. pol. 1936-7/23—245. Másolat. 48. A BUKARESTI MAGYAR IDEIGLENES ÜGYVIVŐ JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Bukarest, 1936. december 1. 148/pol. — 1936. Szigorúan bizalmas ! Hitelt érdemlő bizalmas forrásból értesülök, hogy Franciaország újabban azon fáradozik, hogy a kisentente államokat egymás közötti általános jellegű kölcsönös segélynyújtási egyezmények megkötésére rávegye, hogy azután maga is ezekkel az államokkal •— de nem egyenként, hanem mint egy blokkal — általános jellegű kölcsönös segélynyújtási egyezményt kössön. Figyelembe véve Franciaország jelenlegi külpolitikai helyzetét, érthető az az igyekezete, hogy a kisentente államokat, amelyekért már oly nagy anyagi áldozatokat hozott és még hozni lesz kénytelen és amelyek csak az érdekeit alig érintő magyar kérdésben egységesek, az őt közvetlenül érdeklő összes problémákban maga mellett sorompóba állítsa. Értesüléseim szerint a francia tervet, amely végeredményben a kisentente államoknak a francia —szovjet szövetségi rendszerbe való bevonását eredményezné, csak a csehszlovák kormány fogadta lelkesedéssel, hisz a francia terv a csehszlovák politikával teljesen összevág, a pozsonyi kisentente-konferencián maga Benes úr állott elő hasonló javaslattal. Akkor úgy Románia, mint Jugoszlávia az általam jelentett indokok hangsúlyozása mellett a cseh javaslat elől kitértek. Ezek az indokok úgy 175