Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet
Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)
miniszter szerint a francia—lengyel viszony javulásának legfontosabb eredménye, hogy azt Moszkvában kedvezőtlenül fogadják és úgy interpretálják mint Párisnak Moszkva rovására történt közeledését Varsóhoz. Felhatalmazott annak kijelentésére, hogy a magyar—lengyel viszonyban semmi sem változott és hogy a keleti kérdések rendezésében Varsónak továbbra is teljesen szabad a keze. Ezután szóbakerült Becknek ama ismeretes szuggeszciója, hogy igyekezzünk a magyar sajtó Románia ellen irányuló támadásait letompítani, merjt különben Titulescu útját egyengetjük, aki a magyar veszélyre való hivatkozással azonnal megindítaná támadásait az új román kormány ellen. Kijelentettem Becknek, hogy igyekezni fogunk eme kívánságának eleget tenni. Lehetetlent azonban — folytattam — ne kívánjon, mert ma, mikor a magyar kisebbség üldözése Romániában eddig ismeretlen mértéket öltött, a magyar sajtó teljes elhallgattatását kizárt dologÄak kell tekintenem. Beck külügyminiszter megértést mutatott fejtegetésemmel szemben. Kifejtette, hogy ő attól tartott, hogy Titulescu bukását 12 0 szenvedélyes románellenes kirohanások fogják követni a magyar sajtóban, ami szerinte tényleg nagyon alátámasztotta volna Titulescunak a hatalom visszaszerzésére irányuló törekvéseit. Eme aggályai, mint látja, alaptalanok voltak, ezért csak arra kér, hogy sajtónk a román ügyekkel továbbra is az eddigi aránylag mérsékelt hangon foglalkozzék. Kiim. pol. 1936—7/24—3282. Másolat. 40. A PRÁGAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Prága, 1936. szeptember 30. 206/pol. — 1936. Bizalmas ! Jólinformált itteni diplomáciai forrásból úgy értesülök, hogy a közelmúltban Pozsonyban tartott kisentente konferencia alkalmával cseh részről (valószínűleg Benes úr személyesen) a kisentente szerződésnek általános regionális szerződéssé leendő átalakítását javasolták, mely a casus foederis bekövetkezését a szerződő államok bármelyikét és bárhonnan jövő támadás esetére is provideálná. Sztojadinovics úr azonban nem volt hajlandó országát egy Csehszlovákiát német részről érő támadás esetére engageálni. A vonatkozó román álláspont felől informátoromnak nem voltak konkrét értesülései, valószínűnek tartja azonban, hogy Antonescu 12 1 úr a cseh álláspont iránt több megértést tanúsított, mint jugoszláv kollegája. Utóbbi szuppozició helyessége 12 0 1936 szeptemberében a román király Titulescu külügyminisztert leváltotta. 12 1 Antonescu, Victor, román külügyminiszter. 166
