Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

17. 1936. IV. 25. Budapest el magát arra az esetre, ha Magyarország is kinyilvánítja a katonai egyenjogúságot. 16. 1936. IV. Kánya magyar külügyminiszter beszélgetés-tervezete a lengyel kormány • [utolsó napjaiból] nyal folytatandó tárgyalásra Budapest Magyar részről felvetendő kérdések; Az 1936 márciusi római jegyzőkönyvek jelentősége; a római blokk Németországra, Lengyelországra és Jugoszláviára való kiterjesztésének gondolata; Magyarország álláspontja a Duna-medence kérdéseiben; lehet-e számítani Lengyelország támogatására az általános hadkötelezettség bevezetésénél; mi a lengyel álláspont a keleti megnemtámadási szerződések megkötésére tett német javaslattal szemben; mi a lengyel állásfoglalás a francia ellenjavaslattal szemben; mi a lengyel kormány véleménye a lengyel—csehszlovák viszonyról; a magyar— lengyel együttműködés a kárpátukrán kérdésben; hogyan ítéli meg a lengyel kormány a kárpátukrán kérdés várható megoldását; milyen a lengyel—román viszony, megvan-e a lehetőségük, hogy a tervezett szovjet—román katonai szövetséget meghiúsítsák; milyen magatartást tanúsít Lengyelország, ha az angol—olasz feszültség komollyá válik; a magyar—jugoszláv közeledés problémái; a lengyel állásfoglalás a szovjet—csehszlovák szerződéssel és a kommunizmus terjeszkedésével szemben. A külügyminisztérium feljegyzése Kobylanski, a lengyel külügyminisztérium politikai osztálya vezetőjének kijelentéseiről Kobylanski kijelentette, hogy Lengyelországnak a Kárpátoktól délre aspirációi nincsenek; Kárpát-Ukrajnában a magyar és lengyel -— Csehszlovákia megbontására irányuló -— célkitűzések egybevágnak; egyetértenek a magyar kormánynak a Duna-medence rendezésére és a keleti megnemtámadási szerződésekre vonatkozó álláspontjával; Lengyelország továbbra is a kölcsönös segélynyújtási rendszer ellen van; a lengyel külpolitika változatlanul azon fáradozik, hogy Romániát a Szovjetunióval való szerződéskötéstől visszatartsa; a magyar—jugoszláv közeledés érdekében Beck a tervbe vett belgrádi látogatását is fel fogja használni. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Kánya utasítása értelmében ismertette Bülow államtitkárral a keleti paktumokra, Németországnak a római egyezményhez való csatlakozására és a magyar—német barátsági szerződés megkötésére vonatkozó magyar álláspontot; Bülow ezt tudomásul vette, és a következőkben vázolta a német kormány fentiekkel kapcsolatos nézetét: nyugattal huszonöt évre szóló új locarnói szerződést, kelettel csak bilaterális megnemtámadási egyezményeket hajlandók kötni; a Csehszlovákiával kötendő megnemtámadási szerződés előfeltétele a szovjet—csehszlovák paktum katonai vonatkozásainak hatálytalanítása; a római paktumhoz Németország Angliára való tekintettel nem csatlakozhat; a magyar kormánynak azt az elgondolását, hogy Németországgal barátsági szerződést kössön, Bülow elfogadhatónak tartotta; a magyar követ kérdésére, hogy kormánya számíthat-e Németország támogatására a katonai egyenjogúság bevezetésének kérdésében, a német államtitkár igennel válaszolt; az egyenjogúság kinyilvánításának időpontjában azonban a német kormánnyal előzetesen meg kell állapodni. 19. 1936. V. 4. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Berlin Neurath tudomásul vette, hogy Magyarország mielőbb vissza akarja állítani katonai egyenjogúságát. Előfeltételül azonban kikötötte, hogy az egyenjogúság deklarálásának időpontját a magyar kormány Berlinnel előzetesen megbeszéli. 18. 1936. IV. 30. Berlin 15