Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

ján a meghívást elfogadtam és szeptember 11-én fél ötkor megjelentem Kistapolcsányban, ahol azonnal bevezettek az elnök dolgozószobájába. Benes elnök igen szívélyesen fogadott és hellyel kínált. Első impresszió amint helyet foglaltam az volt, hogy a szoba egyik sarkában egy iskolatábla állványára ki volt feszítve Európának egy hatalmas térképe, melyen Spanyolország egyes részei különböző zászlócskákkal voltak teletűzdelve. Benes elnök törte meg a csöndet és körülbelül a következőket mondotta: most hogy Szlovenszkón tartózkodom nem akartam elmulasztani azt az alkalmat, hogy magával ne beszéljek, bár kérem a mai megbeszélést bizalmasnak minősíteni, melyről kommünikét kiadni nem szabad azért, mert a többi szlovenszkói politikusokat ez alkalommal nem fogadom. (Hlinka pártra célzott.) Örömmel látom azt, hogy utolsó szlovenszkói ittlétem óta a viszonyok itt Szlovenszkón erősen konszolidálódtak, különösen a csehszlovákok lakta vidékeken. A fejlődés bizonyos fokát észlelem a magyarlakta vidékeken is, de nem olyan mértékben mint ahogy az kívánatos volna és ezért tartottam szükségesnek, hogy magával beszélgessek. Az elnökválasztás előtt elmondottam először magának, majd másodízben Szüllőnek" és Jarossnak

10

0 is, mindazt ami az én politikámat jellemzi, különösen a kisebbségekkel szemben. Rámutattam akkor arra, hogy a kisebbségek jogait én mindenkor tiszteletben tartom és nem vagyok hajlandó letérni ezen kérdések intézésénél a nemzetközi szerződések alapjáról meg a mi igen demokratikus alkotmánytörvényünkről sem. Miután ezt akkorában részletesen kifejtettem, nem tartom szükségesnek, hogy ismétlésekbe bocsátkozzam, és ezért rögtön rátérek a külpolitikai helyzetre, ahogy azt én látom és amely szemszögből nézve ez a csehszlovákiai magyarságot érdekli. Többször kijelentettem azt, hogy én nem félek semmilyen háborútól sem, mert nem hiszem hogy egyetlen ország vállalná a felelősséget egy háború megkezdéséért. Attól eltekintve, hogy felelősséget nem vállalnak egy esetleges háborúért az illetékesek, nem hiszek a háborúban azért sem, mert Németország sokkal többet tud elérni háború nélkül, amire az utóbbi esztendőben számos bizonyíték van. Olaszország nem akar háborút, mert az abesszin hadjárat folytán anyagilag erősen ki van merülve, úgyannyira, hogy most a spanyol belháború neki nagyon kellemetlen, mert fél attól, hogy adott esetben mégis erősebben kell támogassa a nemzeti frontot, ami újabb áldozatokat követelne a kimerült olasz polgároktól. Mussolini pedig túlreális ahhoz, hogy ne lássa tisztán országának jelenlegi helyzetét. Lengyelország sem fog a danzigi kérdésből háborút provokálni és így ismétlem háborús veszélytől nem félek. Az ami engem pillanatnyilag aggaszt és ami nézetem szerint elkerülhetetlen az Európa egyes államaiban bekövetkezendő belső forradalmak, amelyek sajnos egyes országokban a legközelebbi jövőben meg fognak történni. Lesz Európában olyan ország is, amely a most elkövetkezendő időben több ilyen forradalmon fog átesni addig, amíg a nevezett ország a teljes konszolidáltság síkjára nem fog jutni. 9

9 Szüllő Géza, a csehszlovákiai' magyar kisebbség egyik vezetője. 10

0 Jaross Andor, a csehszlovákiai magyar kisebbség egyik vezetője. 152