Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

21. A BELGRÁDI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK 165/pol. - 1936. Belgrád, 1936. május 8. Amfg a folyó hó 4 — 6 közt Belgrádban tartott Balkánkonferencia

74 a résztvevő államok közti erős egyenetlenség jegyében zajlott le és hellyelközzel igen heves összecsapásokra vezetett a tárgyaló külügyministerek között, az e tanácskozásokat nyomon követő kis-entente konferencia sima és várakozás ellenére gyors lefolyású volt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a három állam között komoly ellentétek ne volnának és a tanácskozások során nézeteltérések nem meTÜltek volna fel, de értesüléseim szerint ezek az ellentétek csak igen letompított formában kerültek szóba és szembeötlő volt a résztvevőknek az a törekvése, hogy a mostani összejövetelük előtt a külföldi sajtóban a kis-entente állítólagos komoly válságáról napvilágot látott hírekkel szemben a három kormány felfogásának egyöntetűségét és a kisentente szilárdságát legnagyobb nyomatékkal kifejezésre juttassák. A konferencia a külsőségekben a megszokott sablontól nem tért el és a tanácskozások külső képén csak annyiban esett változás, hogy ezúttal Benes, aki eddig az összes kis-entente összejöveteleken részt vett, hiánvzott. Ennek dacára azonban a konferencia tökéletesen Benes szellemében folyt le, aminek tanúbizonyságát adja az a tény, hogy amint hitelesen értesültem, Krofta Belgrádba egy nyolcoldalas Benes által szerkesztett memorandummal jött, mely a tárgyalások alapját képezte és melynek szövegét a tanácskozásokról kiadott kommüniké is csekély változásokkal átvette. Megbízható értesülésem szerint a konferencián a három külügyminister között voltakép csak egy téma képezte tüzetes megvitatás tárgyát és pedig az osztrák általános védkötelezettség életbeléptetésével szemben követendő magatartás. Mint ismeretes, ez az osztrák törvényhozás, de még inkább az osztrák kormánynak az az eljárása, hogy közzététette, miszerint a kis-entente tiltakozó jegyzékére válaszolni nem fog, élénk felháborodást keltett a kis-entente-ban, mely elhatározta, hogy az osztrákok védkötelezettség ügyét a Nemzetek Szövetsége elé viszi. Ekkor közbelépett a francia kormány, mely egyrészt a Ballhausplatzon gyakorolt nyomással elérte, hogy az osztrák kormány egy emlékiratban okolta meg a védkötelezettség életbeléptetését s ezt az emlékiratot a kis-entente államok kormányainak is megküldötte, másrészt a kis-entente-nál közbenjárt olyan irányban, hogy mondjon le a tervezett népszövetségi akciójáról, megértetve a három kormánnyal, hogy Genfben valószínűleg kisebbségben maradnának. A mostani kis-entente konferencián a tervezett népszövetségi akció feladása ellen Stojadinovic kezdetben opponált, tette pedig ezt főleg azért, mert közte és 7

4 A Balkán-antant résztvevői: Görögország, Románia, Jugoszlávia és Törökország konferenciájára utal. E négy állam 1934. február 9-én Athénben aláírta az ún. Balkánpaktumot, amely belső-balkáni határaik közös védelmére és külpolitikájuk összeegyeztetésére kötelezte az aláíró államokat. 9 A müncheni egyezmény létrejötte 129