Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet
Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)
16. KÁNYA MAGYAR KÜLÜGYMINISZTER BESZÉLGETÉS-TERVEZETE A LENGYEL KORMÁNNYAL FOLYTATANDÓ TÁRGYALÁSRA Budapest, 1936. április 3 7 1. A római jegyzőkönyvek 3 8 tartalma olyan világos, hogy azokhoz különös magyarázatokat fűzni alig szükséges. Előnyüket különösen abban látjuk, hogy megszüntették azokat a félreértéseket, melyek Schuschnigg prágai utazása 3 9 és Hodzsa ismert tervei 4 0 körül felmerültek. A 2-ik jegyzőkönyv határozmányai, melyek szerint a három állam mindegyike politikai jellegű szerződések kötésére irányul tárgyalásokba csak a másik két partner tudtával bocsátkozhatik, továbbá a kisentente államokkal való áruforgalom kibővítése céljából utóbbiakkal csak kétoldalú szerződések útján köthet megállapodásokat, útját állják a jövőben minden önkényes kombinációnak. Szóba került Rómában 4 1 a paktum kiterjesztésének kérdése is és pedig magyar javaslatra elsősorban Németországra és Lengyelországra, továbbá Jugoszláviára is. Mussolini a magyar javaslatot nagy örömmel üdvözölte, osztrák részről is csak német vonatkozásban éltek fenntartással abban az értelemben, hogy végleges állásfoglalásukat függővé tették egy német— osztrák előzetes megegyezéstől, melyre különben Bécsben megvan a komoly hajlandóság. Felmerül a kérdés ezzel kapcsolatban vájjon Lengyelország idővel talán a mostani krízis-periódus lezárása után hajlandó volna-e valamilyen formában csatlakozni a római egyezményhez, esetleg az abban résztvevő államokkal külön-külön kötendő barátsági és konzultációs egyezmények útján? 3 7 1 9 36 április végén Koscialkowski lengyel miniszterelnök vezetésével kormánydelegáció látogatott Budapestre, ahol tárgyalásokat folytatott a magyar kormánnyal. A feljegyzésen a keltezési nap nincs feltüntetve. 3 8 1 9 3 6 március közepén a római paktum résztvevői (Olaszország, Magyarország és Ausztria) Rómában megbeszéléseket folytattak. E megbeszélések célja az volt, hogy újból egyesítse az 1934-ben létrejött és széthullásnak induló blokkot, olyan határozatok alapján, melyek lehetetlenné teszik a résztvevő államoknak a blokktól való eltávolodását. A tanácskozáson aláírt jegyzőkönyv határozatai szerint a blokk résztvevői politikai jellegű szerződésekre irányuló tárgyalásokba csak a másik két partner tudtával bocsátkozhatnak. A jegyzőkönyv továbbá kimondta, hogy a kisantant államokkal való áruforgalom kibővítése céljából csak kétoldalú szerződések útján köthetnek megállapodásokat. 3 9 Schuschnigg osztrák kancellár 1936 januári prágai megbeszéléseire utal. E tanácskozások tárgyát főként a Csehszlovákia és Ausztria között megteremtésre váró gazdasági kooperáció képezte. A csehszlovák kormánynak a kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötésére vonatkozó javaslatát Schuschnigg visszautasította. 4" Hodza, csehszlovák miniszterelnök és külügyminiszter a Duna menti államok gazdasági tömörítésére tervezetet készített, amelynek politikai vonatkozásai is voltak. A közép-európai államok tömörítésével ellensúlyozni kívánta Németország délkelet-európai törekvéseit. Hodza terve ugyanakkor szovjetellenes tendenciákat is tartalmazott. 4 1 Az 1936. március 13—17-i római blokk tagállamainak tárgyalásaira utal. 116 I
