Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

mögött a lengyel követ áll, nagyrészt ő látja el Bratianut az interpellációkban és cikkekben felhasznált adatokkal és érvekkel. Arcisewszki véleményének tehát kétségtelenül meg van a jelentősége. Bárdossy s.k. Kiim. res. pol. 1936 — 27— iktatószám nélkül. Másolat. 10. A PRÁGAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Prága, 1936. április 6. 72/pol. — 1936. Szigorúan bizalmas ! A szövetségi szolgálati kötelezettségnek (Bundesdienstpflicht) Ausztriában történt váratlan bevezetése

2

7 itt meglehetős konsternációt keltett. Alkalmam volt fenti kérdésről Krofta külügyminiszter úrral is beszélni, aki az osztrák kormánynak ezt a lépését érthetetlennek tartja. Belátja, hogy Ausztria nehéz kül- és belpolitikai helyzetében fegyveres ereje létszámának emelése indokolt. A saint germain-i békeszerződés signatáriusai az ehhez való hozzájárulástól nem is zárkóznának el, amint hogy a múltban is honorálták az osztrák kormánynak megfelelő formában tett ily tárgyú javaslatát. A veszedelmes német példát követő mostani önhatalmú eljárást azonban szerinte nem lehet helyeselni és pedig főkép azért nem, mert ez Magyarországot is hasonló lépésre bátorítaná fel. Különösen utóbbi lehetőségre való tekintettel a kisentente államai a történteket nem vehetik egyszerűen tudomásul. Maga Ausztria felfegyverkezése az ő szempontjukból nem volna különösebben aggasztó, de Magyarországé már érthető okokból más megítélés alá esnék. Ő személyesen igyekszik a kedélyekre megnyugtatólag hatni és ilyen szellemben instruálta a sajtót is. A legnagyobb idegesség Jugoszláviában mutatkozik és a belgrádi kormány azonnal érdeklődött, hogy Csehszlovákia a szóbanforgó ügyben milyen magatartást szándékszik tanúsítani. Erre itt kidolgozták egy tiltakozó jegyzék tervezetét, melyet a három kisentente-állam bécsi követei külön-külön adnának át az osztrák szövetségi kormánynak. A jugoszláv kormány ezen tervhez már hozzájárult, de a Krofta úrral folytatott szóbanforgó beszélgetésem idejében (folyó hó 3-án este) Románia válasza még nem érkezett volt meg, Krofta úr azonban felteszi, hogy ez is kedvező lesz. A külügyminiszter úr őszintén bevallotta nekem, hogy ezen közös tiltakozástól semmi pozitív eredményt nem vár, de elvi okokból mégis szükségesnek tartja, hogy az megtörténjék. Nagyon érdeklődött aziránt, hogy 2

7 1936. április 3-án az osztrák kormány bejelentette, hogy visszatér az általános kötelező katonai szolgálatra. Ezzel önkényesen hatályon kívül helyezte a Saint-Germain-i békeszerződésben előírt katonai rendszabályokat. 109