Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

folvtatá von Heeren követ, Stojadinovic szerint zavaró kihatással jelenleg főkép a horvát kérdés, jobban mondva a horvát emigránsok tevékenysége'" és a magyar revíziós propaganda lehetnek. Ami az első kérdést illeti, Stojadinovic von Heeren követ előtt megemlítette, hogy értesülése szerint az olasz kormány az Olaszországban élő horvát emigránsok pénzsegélyeit az utóbbi időben jelentékenyen apasztotta. A menekültek különben is a szankciók okozta

2

0 nehéz gazdasági viszonyok miatt elégedetlenek, úgy hogy közülük többen Magyarországba utaztak, hogy ott megtelepedjenek. A magyar revíziós propagandát illetőleg Stojadinovic kifejté, miszerint aggodalommal látja, hogy ez a mozgalom Magyarországon Hitler ismert lépése és a Rajnavidék megszállása óta új erőre kapott. Német követtársam megjegyzé, hogv azokból, amiket Stojadinovic előtte e vonatkozásban kifejtett, azt. vélte kivehetni, hogy a miniszterelnök, ha már a revíziós mozgalom teljesen nem nyomható el, nem bánná, ha az érvényesül Csehszlovákiával és Romániával szemben, ámde Jugoszláviát ne érintse, azt kívánja tehát, hogy a magyar—jugoszláv határok kérdését ne bolygassuk. Arra a megjegyzésemre, hogy ez nem vet épen kedvező fényt a kisentente sokat hangoztatott szolidaritására, von Heeren követ kiemelte, hogy a mondottak inkább csak az ő személyes benyomását hivatottak visszaadni és Stojadinovic velem szemben természetesen e kérdésről nem ily értelemben beszélne, hanem a revíziós mozgalmat minden vonatkozásban a leghatározottabban elítélné, aminthogy vele szemben is a revíziós propagandáról általában igen elítélően nyilatkozott. A fődolog fűzte hozzá, hogy Stojadinovic el igyekszik hárítani mindazt, ami a magyar jugoszláv viszony javulását hátráltathatná. Német követtársam fenti közléseiből, amelyekkel szemben magam receptíve viselkedtem, azt a benyomást merítettem, hogy von Heeren követ a nrniszterelnök tudtával számolt be nekem a vele folytatott beszélgetésről. Alth s.k. rendk. követ és megh. miniszter Küm. pol. 1936—7/23 — 1185. Másolat. 1

9 Magyarországon sok horvát emigráns élt. A magyar kormány a horvát emigrációt Jugoszlávia ellen igyekezett felhasználni, elsősorban belső bomlasztó tevékenységre. Sok horvát emigráns részesült Jankapusztán katonai kiképzésben. Ezek közül kerültek ki állítólag az 1934-ben Marseille-ben II. Sándor jugoszláv király és Barthou francia külügyminiszter ellen elkövetett merénylet tettesei. 2

0 A Népszövetségnek az abesszin konfliktussal kapcsolatban Olaszország ellen hozott gazdasági szankcióira utal. 104