Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

újból kiüríttessék, amit azonban Németország semmi körülmények között sem teljesíthet. Francia ellenállók letörésére sikerült megbeszéléseket Londonba áthelyezni. Helyzet tehát megmerevedett. El vannak készülve arra, hogy tanács

4 Németországot szerződésszegőnek minősíti, mire locarnói hatalmak gazdasági szankciókat határoznak el, amelyekhez valószínűleg más államok, példának okáért Oroszország, csatlakoznának. Népszövetség illetékességét továbbra sem ismerik el. Kérdésemre kijelentette, hogy Olaszország magatartását langyosnak tartja, franciák erősen igyekeznek angolokat olasz-ellenes szankciók

5 beszüntetésére rábírni, minek folytán Olaszország bizonyára azonnal visszatérne stresai fronthoz.

6 Megkérdeztem, hogy minimálisan mit várnak el Olaszországtól, Neurath báró azt felelte, hogy ne szavazza meg szerződésszegést és semminemű szankciókban ne vegyenek részt, szavazástól való egyszerű tartózkodás teljesen nem elégítené ki őket. Értesülése szerint franciák angolokkal szemben azon minimális követelést támasztották, hogy Németország nyugati határt sem offenzív, sem defenzív irányban meg ne erősíthesse, amiben dokumentálva látja, hogy franciák mindenképpen fenn akarják tartani nyugati német határ védtelenségét, illetve akadálytalan betörés lehetőségét. Részükre ez elfogadhatatlan. Megjegyzem, hogy Jugoszlávia álláspontját illetőleg ugyanazt reméli mint Göring.

7 Külügyi hivataltól nyert értesülései szerint románok magyar határon 3 hadosztályt vontak össze, amit valószínűtlennek minősítettem. Kívánatos volna, hadvezetőség helyzettel kapcsolatos katonai híreinek soronkívüli kicserélését javasolni. Sztójay Kiim. számjel. 1936 — bejövő — Berlin. Másolat. 4 A Népszövetségi Tanácsról van szó. 5 A Népszövetségnek, az abesszin konfliktussal kapcsolatban, Olaszország ellen hozott szankcióira utal. 6 1935. április 14-én Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország vezetői Stresában megbeszélést tartottak. A megbeszélés alkalmával kibocsátott nyilatkozat elítélte a békeszerződés egyoldalú megszegését. 7 Göring több alkalommal kifejezte reményét Sztójay berlini magyar követnek, hogy Magyarország és Jugoszlávia között a viszony mielőbb normalizálódik. 100