Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

165. 1936. X. 27. Varsó 166. 1936. X. 28. München 167. 1936. X. 29. Budapest 168. 1936. X. 30. Berlin 169. 1936. X. 30. Bécs 170. 1936. X. 30. Genf 171. 1936. X. 30. Bécs boráció szellemében kezelik; mindkét ország ellenzi a gazdasági kisantant és a Tardieu-terv megvalósítását; a spanyol ellenforradalmi kormányt mielőbb elismerik, majd a benemavatkozási egyezményt felmondják, és hathatósabb segítséget nyújtanak Francónak; Berlin elismeri Abesszínia annexiój át, cserébe gazdasági koncessziókat kap; Olaszország támogatja Németország gyarmati követeléseit. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek Kobylanski megítélése szerint az angol—olasz ellentétek változatlanul fennállnak, aminek következtében Olaszország kevesebb figyelmet fordíthat Ausztriára. A müncheni magyar főkonzul jelentése a külügyminiszternek A müncheni Völkischer Beobachter vezércikkben közölte, hogy Ciano berlini tárgyalásai alkalmával Németország és Olaszország Dunavölgyi politikájának kérdése fontos helyet foglalt el. Kánya külügyminiszter beszámolója az országgyűlés külügyi bizottságának ülésén Az Európában tapasztalható nyugtalanság egyik oka, hogy Németország és Olaszországa status quo megváltoztatásában keresi Európa jövendő boldogulását; ennek következtében bontakozott ki az angol—olasz ellentét és a német—olasz közeledés; túlzás lenne azt állítani, hogy az olasz—angol kibékülés a lehetetlenségek körébe tartozik; a fegyverkezési egyenjogúság proklamálása és a rajnai zóna megszállása kifejezésre juttatta Németország erejének feltámadását; az utóbbi időben a Szovjetunió fokozott szerepet játszik az európai politikában, s ezzel párhuzamosan elmélyült a szovjet— német és szovjet—olasz ellentét; Rydz-Smigly párizsi utazása nem változtatja meg Lengyelország külpolitikájának vonalvezetését; Kánya részletesen elemzi Magyarországnak a Népszövetséggel szemben elfoglalt álláspontját, valamint külpolitikájának, főként a kisantanttal való kapcsolatainak alapelveit. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Neurath tájékoztatja a követet Ciano berlini tárgyalásairól: Egyetértően megállapították, hogy a két ország Anglia elleni érdekei azonosak; a földközi-tengeri angol befolyás ellensúlyozására meg kell nyerni Jugoszláviát és Görögországot; a Dunamedencében érdekeik megegyeznek, az osztrák kérdést elintézettnek tekintik; Németország nem csatlakozik a római paktumhoz; Neurath kijelenti, hogy Csehszlovákia közeledési kísérleteit visszautasította; Lengyelországgal barátságos kapcsolatokat óhajtanak fenntartani; a spanyol kérdésben közös egyetértésben járnak el. A bécsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Az ausztriai mező- és erdőgazdasági rend október 25-i választásának számszerű adatai és politikai vonatkozásai. A Népszövetség mellett működő magyar képviselet titkárának levele a külügyminiszter állandó helyettesének Pfliigl osztrák követ a vele folytatott magánbeszélgetés alkalmival éles szavakkal ítélte el Olaszország németbarát külpolitikáját, ami szerinte Ausztria teljes feladását jelenti; a német—olasz közeledés nem hoz megnyugvást Ausztria számára, mert továbbra is bizonytalanságban marad a jövő; ma hiányzik Ausztriában az a nemzeti eszme, amelyik összefogná és ellenállóképessé tenné a népet; Pflügl felfogása szerint ezt a gondolatot a Habsburg-restauráció szolgáltatná, s az osztrák kormány emiatt sem kötelezheti magát hosszú időre a restaurációról való lemondásra. A bécsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Az osztrák sajtó részletesen foglalkozik a magyar Darányi-kormány megalakulásával, Schmidt külügyi államtitkár budapesti látogatásával, továbbá a Bécsben sorra kerülő hármas találkozóval. 38