Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

157. 1936. X. 2. Bécs 158. 1936. X. 11. Budapest 159. 1936. X. 13. Bécs 160. 1936. X. 23. Bécs 1 161. 1936. X. 24. Berlin 162. 1936. X. 26. Varsó 163. 1936. X. 26. Budapest 164. 1936. X. 27. Róma gatást nyújt; Neurath neheztelését fejezi ki a magyarországi német kisebbségekkel szemben alkalmazott rendszabályok miatt; Kánya konkrét tényekkel bizonyítja, hogy német állampolgárok tudományos és kulturális kutatás leple alatt Magyarország integritása elleni propaganda tevékenységet folytattak, ez indította a magyar kormányt a nehezményezett rendszabályok megtételére; Kánya biztosította Neurathot, hogy Gömbös esetleges távozása nem jelent változást Magyarország bel- és külpolitikájában; Kánya vázolja Magyarország külpolitikájának alapgondolatait. A bécsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A követ véleménye szerint Schuschnigg nem rendelkezik a zavartalan kormányzáshoz szükséges tömegbefolyással, a hadsereg tisztikara azonban szilárdan a kormány kezében van. Napijelentés Göring porosz miniszterelnök és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről A német—osztrák egyezményről beszélve Göring kijelenti, hogy Németország nem fog erőszakot alkalmazni, de Ausztriának előbbutóbb a Birodalomhoz kell csatlakoznia; Németország nem fogja tűrni a szudétanémetek „elvérzését"; a jugoszláv—német kapcsolatokat igen szorosaknak és szívélyeseknek tartja; Romániával Antonescu franciabarát politikája miatt kedvezőtlenül alakulnak Németország kapcsolatai; Göring célzásokat tesz az olasz befolyás magyarországi túltengésére. A bécsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Az osztrák önkéntes fegyveres alakulatoknak rendeleti úton történt lefegyverzése megnövelte Schuschnigg tekintélyét és a kormány fegyveres hatalmát. A bécsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Schuschnigg programbeszéde az osztrák Hazafias Arcvonal október 17—18-i bécsi nagygyűlésén. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ciano olasz külügyminiszter tájékoztatja Sztójayt berlini tárgyalásairól: Az osztrák kérdést nem létezőnek tekintik; elhatározták a német—olasz gazdasági kapcsolatok kimélyítését; teljes egyetértés uralkodik a spanyol kérdésben, a Szovjetunió elleni együttműködésben, valamint jugoszláv vonatkozásban is. A varsói magyar követ levele a külügyminiszter állandó helyettesének A lengyel politikai körök egyetértenek a német—olasz megállapodások szovjetellenes jellegével; kételkednek abban, hogy a Dunamedencére és Ausztriára vonatkozóan teljes egyetértés jött volna létre. Napijelentés Schmidt osztrák külügyi államtitkár és Kánya magyar külügyminiszter megbeszéléséről Kánya közli az osztrák külügyi államtitkárral, hogy több német politikustól megnyugtató kijelentéseket hallott Németország jövőbeli osztrák politikájáról; Schmidt megállapítja, hogy Németország nem tartja be a sajtóegyezményt; Schmidt célzásokat tesz arra, hogy Ausztriának érdekében állana Csehszlovákiához közeledni; Kánya éles szavakkal fordul Csehszlovákia, ellen és kizártnak tartja a politikai közeledés lehetőségét a római paktum és a kisantant államai között: Schmidt mint számára rokonszenves gondolatot hozza szóba Ausztria esetleges semlegesítését. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ciano olasz külügyminiszter tájékoztatja Villanit berlini tárgyalásairól, és betekintést ad a német—olasz tikos jegyzőkönyvbe: Németország és Olaszország összehangolják szovjetellenes tevékenységüket; kölcsönösen informálják egymást a nyugati biztonsági paktum kérdéseiről; a dunamedencei problémákat békés kolla37