Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

nemzetiszocialistákat, akik a követ véleménye szerint új tagok beszervezésében eredményesen működtek; sikeresen alkalmazzák a kormányválságról terjesztett álhirek zavartkeltő módszerét. 97. 1936. V. 18. A ivashingtoni magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Washington Herbert Scholz washingtoni német követségi titkár kijelentette: véleménye szerint Európát nem fenyegeti háború, mert Németországot még egy angol—francia koalíció sem merné megtámadni, továbbá úgy vélekedik, hogy miután a fegyverkezés bejelentése és a Rajna-vidék megszállása nem vezetett háborúhoz, Németország harmadik kísérlete az Anschluss megvalósítása lesz. 98. 1936. V. 19. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Prága A követ kijelenti Hodza miniszterelnöknek, hogy a kisantant és Magyarország között olyan nagyfokú a bizalmatlanság és gyűlölet, hogy ilyen körülmények között szó sem lehet a dunai államok együttműködéséről; az osztrák védkötelezettség bevezetése kapcsán megnyilvánult magyarellenes sajtóhangokról Hodza kijelentette, hogy azok az ő belgrádi útjával kapcsolatos magyar sajtótámadások reakciójaként jelentkeztek. 99. 1936. V. 22. A bécsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Bécs Starhemberg Rómából hazatérve a magyar követ előtt úgy vélekedik. hogy az osztrák kormány puccsszerű átalakítása súlyos ellentéteket fog kiváltani. 100. 1936. V. 23. A bécsi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Bécs Felfegyverzett nemzetiszocialisták megtámadták Starhemberg wachsenbergi kastélyát. II. AZ 1936. JÚLIUS 1 l-l NÉMET—

OSZTBÄK EGYEZMÉNY 101. 1936. V. 27. A bécsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Bécs Papén bécsi német nagykövet közli, hogy Schuschnigg-gal tárgyalásokat folytatott a német—osztrák közeledés lehetőségeiről; kéri, hogy a magyar kormány igyekezzen Schuschniggot megegyezésre hangolni; Rudnay véleménye szerint Schuschniggnak belpolitikai » okokból szüksége lenne a megegyezésre, de a katolikusok és zsidó pénzemberek ellenzik a közeledést Németországhoz. 102. 1936. VI. 2. A honvédelmi minisztérium VI/2. osztály vezetőjének jelentése a Budapest vezérkar főnökének. Jelentésében a német katonai vezetőkkel folytatott katonapolitikai vonatkozású tárgyalásairól számol be: a német katonai vezetők aggódtak a rajnai zóna megszállásának következményeitől, mert a német hadsereg nem tudta volna a franciák támadását kivédeni. Franciaország számára ez lett volna az utolsó alkalom, hogy Németországgal szemben sikeresen fellépjen; a német hadseregnek még két évre van szüksége, hogy tervezett ütőképességét elérje: Németország általános nyersanyaghiányban szenved, legfeljebb két évig tudja fedezni szükségleteit; a szomszédállamokkal való viszonyról: Franciaországgal normalizálni szeretnék kapcsolataikat, Angliával igyekeznek tovább fejleszteni a jó viszonyt, bár nem tartják valószínűnek, hogy Anglia a megerősödött Németországot a jövőben is támogatná, az olasz—német kapcsolatok jelentősen megerősödtek, katonai vonatkozásban igen szoros együttműködés jött létre, Lengyelországgal romlottak kapcsolataik. Értesüléseik szerint a lengyel hadseregben erős francia befolyás érvényesül. Ausztria ellen nem fognak fellépni, mert meggyőződésük szerint idővel érett gyümölcsként hull majd az ölükbe. Schuschniggot alkalmasnak ítélik a német—osztrák közeledés megteremtésére. Csehszlovákiával 30