Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

Már volt szerencsém Nagyméltóságodnak jelenteni,

2

8 hogy Schuschnigg kancellár prágai utazását aggodalommal kísérték az itteni körök, mert attól tartottak, hogy Prágában a Habsburg-restauráció is megvitatásra fog kerülni. E nyugtalanság elült, midőn Prága, amint értesülök, itt hivatalosan kijelentette, hogy úgy Benes, mint Hodza miniszterelnök leghatározottabban visszautasították azt, hogy a Schuschniggal folytatott tanácskozásaikon a Habsburg-kérdés is szóba kerüljön. Alig, hogy ez a megnyugtató kijelentés itt elhangzott, az izgalom újult erővel éledt fel Starhemberg hercegnek a ,,Vaterlaendische Front"

29 bécsi naggyűlésén tartott ismert beszédének hatása alatt.

3

0 E beszéddel egyidejűleg itt ismeretessé vált az osztrák legitimisták vezérének Wiesner követnek egy párizsi lapban napvilágot látott az az állítása, hogy Schuschnigg prágai látogatása alkalmával a Habsburg kérdés is megbeszélés tárgyát képezte. Növelte az izgalmat, hogy Guranescu itteni román követ, mint később mondták „teljesen indokolatlanul és alaptalanul", az itteni külügyminisztériumban szintén egy Schuschnigg és a prágai kormány közt állítólag létrejött megállapodásról beszélt, mely a Habsburg-restaurációra kiterjednék. Úgy látszik, hogy Belgrádban Starhemberg herceg beszédében egyrészt tényleg megerősítését látták annak, hogy az osztrák kormány a legitimizmust hivatalos programjává tette, másrészt a beszédnek Schuschnigg prágai látogatásával való koincidenciájából kifolyólag mégis kételkedni kezdtek, vájjon a csehszlovák külpolitikában a Habsburg-kérdést illetően nem-e készül irányváltozás. A nyugtalanságra, amely a hivatalos körökön •erőt vett, jellemző, mondá nekem egy itteni követtársam, hogy a külügyminisztériumban, ha benyomása szerint nem is komoly formában, de felmerült az az eszme, hogy a Habsburg-kérdést a legközelebbi alkalommal a Nemzetek Szövetsége elé vigyék. A belgrádi riadalomra Prága szükségét látta annak, hogy az ott szabadságon időző Girsa csehszlovák követet sietve Belgrádba visszaküldjék, ki itt a hivatalos köröket minden irányban megnyugtatta s a sajtóban is leghatározottabban megcáfolta azokat a „külföldi lapokban megjelent" híreszteléseket, mintha a csehszlovák külpolitika az osztrák kancellár látogatásával kapcsolatban átorientálódna és a kis-entente-től eltávolodni készülne. A Habsburg-kérdést illetően pedig leszögezte, hogy a csehszlovák kormány rendületlenül a múlt évi Bled-i kis-entente konferencia határozatainak 2

8 Az eredeti iraton tintával bejegyezve: „266/pol. 1936." 2

9 Vaterländische Front: az olasz fasizmus példája nyomán 1933 nyarán alakított politikai szervezet, amely a hivatásrendek összefogását célozta. Az 1934. május 1-i rendi alkotmány életbeléptetése után az egyetlen hivatalosan engedélyezett politikai szervezet Ausztriában. 3

0 1 9 3 6. január 19-én Starhemberg herceg nyilvános gyűlésen fejtegette, hogy „az osztrák történelmet nem lehet elválasztani a Habsburg-ház fogalmától. Elképzelhető, hogy e két fogalom — Európa üdvére — újra egyesülni fog. Ausztriának olyan jövőre kell törekednie, amely kapcsolatot teremt a múlt eszmevonalával. A Habsburg-restauráció Ausztria kizárólagos belügye, de a jelenlegi osztrák kormány a szomszédos országok kormányai iránti felelőssége tudatában nem kíván olyan megoldást erőltetni, amelyik ellentétekre és megrázkódtatásokra vezethetne". 96