Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

Az osztrák kancellár útja itt később nyugodtabb megítélésnek adott helyet, mindazonáltal nem mondható, hogy a közvélemény Ausztriának Csehország felé való közeledését lelkesedéssel fogadta volna. A jugoszláv sajtó Schuschnigg prágai látogatásával, főként a külföldi sajtó nyomán foglalkozott és önálló kommentárokat csak elvétve közölt. Kiemelte, hogy a kancellár utazásának célja elsősorban a gazdasági kapcsolatok kiépítése, melynek azonban szerinte egyik előfeltétele volna a politikai jóviszony megteremtése. „Ausztria ezen új külpolitikai orientációjának — írja a Politika — több akadálya van. Elsősorban Ausztria szoros szövetségi viszonya Olaszországgal és Magyarországgal. Ausztria, mely hajlandó volt az olasz szövetségért Angliával és a Népszövetséggel is összeütközésbe kerülni,

17 belátva, hogy magatartása előbb utóbb súlyos anyagi és erkölcsi kárára lesz, megkísérelte tehát, hogy új orientációval közeledjen nemcsak egy másik, jól bevált hatalmi csoporthoz, hanem ezen keresztül Angliához és a Népszövetséghez is. „Egy másik akadály, mely Ausztriát és Csehországot elválasztja egymástól, a Habsburg—kérdés. Csehszlovákia ugyan sohasem volt oly éles ellenzője a restaurációnak, mint a másik két kisentente állam, mégis éppen a szolidaritás miatt csak akkor térhetett napirendre e kérdés felett, midőn az osztrák államférfiak kijelentették, hogy a Habsburg kérdést egyelőre nem tartják időszerűnek. „Voltak azonban olyan mozzanatok is, melyek siettették és egyenesen megérlelték az osztrák-cseh közeledést: Ausztria féltve őrzi függetlenségét, mely Olaszországnak és Csehszlovákiának egyaránt a szívén fekszik. Mindezek az országok erősen veszélyeztetve vannak az Anschlusstól, amely ellen — minden cáfolat dacára — az osztrák—cseh közeledés irányulni látszik. „E közeledésre egyébként Hodza cseh miniszterelnök minapi szózata is alkalmat adott. Hodza együttműködésre szólította fel a Dunamedence népeit, ami Schuschnigg kancellárnak is régi és kedves gondolata." A „Vreme" szerint Schuschnigg látogatását további gazdasági tárgyalások fogják követni, melyek rövid időn belül kedvező kereskedelmi szerződésben fognak konkretizálódni. Nevezett lap is rámutatott arra, hogy az osztrák—cseh közeledésnek politikai alapjai is vannak. Természetes, hogy ez a külpolitikai irányváltozás nem megy máról-holnapra, s ezért a prágai megbeszélésektől még nem is lehet végleges eredményeket várni. Ausztria politikájának az alapja még mindig az olasz barátság, illetve a római megállapodás, amelyről — éppen a korrekt cseh—olasz viszony miatt — nem is kell letérnie. „Kétségtelen azonban, hogy a csehszlovák orientáció — írja nevezett lap — közelebb hozza egymáshoz Ausztriát és az egész kisentente-ot is. Sőt lehetséges, hogy Ausztria közvetítése révén közelebb kerülnek egymáshoz a kisentente és a római jegyzőkönyveket aláíró hatalmak is. Nem lehetetlen tehát, hogy az osztrák—cseh közeledés megindítója lesz egy nagy 1

7 A Népszövetség 1935. októberi ülésén Ausztria képviselője Olaszország elleni szankciók életbeléptetése ellen szavazott, s ez nagy felháborodást keltett a nyugati államok közvéleményének demokratikus részében. 84