Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

2. A BÉCSI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Bécs, 1936. január 15. 7/pol. főn. — 1936. Szigorúan bizalmas Nagyméltóságod köszönetét átadtam Peter főtitkár úrnak, aki a konverzáció folyamán azt mondta, hogy az az érzése, miszerint az osztrák•cseh barátsági szerződés terve a franciáktól származik. Újból kiemelte, miszerint a csehek a folyó évi május 31.-én lejáró döntőbírósági szerződés bevezetésébe kívánnának egy barátsági passzust felvenni. Ugy ő, mint Berger báró, akivel erről szintén beszéltem és szintén figyelmeztettem a konzultációs szerződésre,

6 megígérte, miszerint állandóan informálni fogja a magyar kormányt. Berger báró szerint a jelenlegi európai politikai helyzet nem alkalmas ilyen szerződések megkötésére. A külügyminiszter szerint beszélni lehet mindenről, de a helyzet kitisztulása után lehet csak dönteni. Berger báró nagyon óvatos akar lenni, mert attól tart, hogy a csehek őt valamibe be 6 1934. március 17-én Rómában megkötött olasz—osztrák—magyar hármas •egyezményre utal. A megállapodásokat három jegyzőkönyvbe foglalták, melyek közül az első a három állam politikai együttműködésének alapelveit fekteti le, a második a gazdasági viszonyukat rendezi, a harmadik pedig az olasz—osztrák gazdasági kapcsolatok kiépítését célozza. Alábbiakban közöljük az I. és II. jegyzőkönyv szövegét: „I. Abban a törekvésben, hogy a béke fenntartását és Európa gazdasági ujjáépülését minden egyes állam önnállóságának és jogainak respektálása alapján előmozdítsák és abban a meggyőződésben, hogy a három kormánynak ilyen értelemben való együttműködése alkalmas a más államokkal való további kooperáció előfeltételeinek megteremtésére is, a három kormányelnök kötelezi magát arra, hogy a jelzett célok elérése érdekében azokban a kérdésekben, amelyek őket különösen érdeklik, valamint az általános jellegű kérdésekben is, egyetértést fognak keresni egymással oly célból, hogy az Olaszország és Ausztria, Olaszország és Magyarország és Ausztria és Magyarország között létező barátsági szerződések értelmében összehangolják az európai államok közötti és kivált az Olaszország, Ausztria és Magyarország közötti valóságos együttműködés előmozdítására irányuló politikájukat. E célból a három kormány, ahányszor ezt legalább egyikük célszerűnek tartja, közösen fognak tanácskozni. II. Abban a törekvésben, hogy a gazdasági összeköttetéseket fejlesszék, hogy az árucserének az egészségtelen autarktikus törekvések leküzdésével új lendületet adjanak és ezzel a dunai államok gazdasági újjáépülését a stresai konferencia határozatainak, valamint az 1933 szeptember 29-i olasz dunai memorandumnak szellemében előmozdítsák, a három kormány a következőkben állapodott meg: 1. Kötelezik magukat arra, hogy az érvényben álló egyezményeket ki fogják tágítani a kölcsönös kivitel megkönnyítésére és nemzeti gazdaságaik kölcsönös kiegészülésének fokozatos fejlesztése érdekében. 2. A kormányok meg fogják tenni a szükséges intézkedéseket azoknak a nehézségeknek elhárítására, amelyek Magyarországon a gabonaárak hanyatlása folytán bekövetkeztek. Az idevonatkozó megállapodásokat lehetőleg gyorsan és minden-esetre 1934. május 15-e előtt fogják megkötni. 3. A három kormány kötelezi magát arra, hogy az adriai kikötőkön át irányuló tranzitforgalmat lehetőleg meg fogják könnyíteni és ebből a célból minél előbb kétoldalú megállapodásokat fognak létesíteni. 4. A három kormány egy szakemberekből álló állandó hármas bizottságot fog kiküldeni, amelynek feladata lesz a kölcsönös áruforgalom fejlődését figyelemmel kísérni és jelen jegyzőkönyv értelmében konkrét javaslatokat tenni a kölcsönös forgalom fejlesztésére." 75