Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

172. 1936. X. 31. Prága 173. 1936. XI. 1. Róma n:- 1936. XI. 12. Bécs 175./ 1936. XI. 12. Bécs 176. 1936. XI. 15. Budapest 177. 1936. XI. 18. Róma A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek A német—olasz együttműködés tüntető hangoztatása Ciano berlini tárgyalásai alkalmával eloszlatta azokat a csehszlovák reményeket, amelyeket a Duna-völgyi német—olasz érdekellentétekhez fűztek; a csehszlovák sajtó szerint a német—olasz együttműködés csak a pillanatnyi helyzetből fakadó érdekközösségen alapszik. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ciano megbízásából közlik Yillanival a bécsi hármas találkozón megtárgyalandó kérdésekre vonatkozó olasz javaslatot. A magyar külügyminiszter feljegyzése az 1936. november 11—12-én Bécsben megtartott hármas külügyminiszteri konferenciáról Kánya részletesen ismerteti feljegyzésében a tárgyalási jegyzőkönyvre vonatkozó olasz javaslat vitáját. A Bécsben 1936. november 11—12-én megtartott hármas külügyminiszteri konferencia jegyzőkönyve A három állam képviselői újból megerősítik abbeli szándékukat, hogv továbbra is kitartanak a római jegyzőkönyvekben lefektetett együttműködés mellett; más államokkal csak kétoldalú szerződések formájában fejlesztik gazdasági kapcsolataikat; Magyarország és Ausztria de jure is elismerik az etiópiai olasz császárságot; az olasz és magyar kormányok megelégedéssel veszik tudomásul az 1936. július 11-i német—osztrák egyezményt; az osztrák kancellár és a magyar külügyminiszter helyesléssel fogadják Ciano németországi tárgyalásait és a Dunamedencére vonatkozó német—olasz megállapodásokat; a három állam egyetért Ausztriának és Magyarországnak a fegyverkezési egyenjogúságra vonatkozó igényével; amennyiben Olaszország kilépne a Népszövetségből, a három állam tanácskozni fog a követendő magatartásról; a három kormány a maga területén minden erejével küzdeni fog a kommunizmus ellen; Magyarország és Ausztria magatartása az olasz—abesszin háború idején megfelelt a római jegyzőkönyv szellemének. Feljegyzés C.iano olasz és Kánya magyar külügyminiszter 1936. november 11—12-én Bécsben, majd november 14—15-én Budapesten lefolyt tanácskozásairól Ciano közli, hogy az új locarnói egyezményre vonatkozó angol— francia javaslatokat Németország és Olaszország elutasították, és a régi egyezmény változatlan felelevenítését kívánták; Olaszországot csak közvetve, Németország és Magyarország érdekei alapján foglalkoztatja Lengyelország helyzete; az olasz kormány csak kétoldalú (angol—olasz) földközi-tengeri egyezményhez hajlandó csatlakozni; Olaszország jelentős hadianyagtámogatásban részesíti Francot, de nem kíván területi koncessziókat Spanyolországban; Hitler közölte, hogy ha Olaszország kilép a Népszövetségből, azonnal visszavonja 1936. március 7-én Németország esetleges belépésére vonatkozó kijelentését; Ciano szerint az olasz—francia viszony megjavulása csak jobboldali francia kormány létrejötte esetén remélhető; Ciano sürgeti a magyar—jugoszláv kapcsolatok megszilárdítását; Ausztria jövőjéről Ciano úgy vélekedik, hogy az ifjúság nemzetiszocialista, és ez messzemenő következményekre fog vezetni; Kánya kijelenti, hogy Magyarország hajlandó lenne Jugoszláviához közeledni, sőt Romániával is modus vivendit létrehozni, ha sikerülne ezzel Csehszlovákiát elszigetelni. A római magyar katonai attasé jelentése a vezérkar főnökének Horthy kormányzó római tárgyalásaihoz információként felterjeszti Pariani vezérkari főnökkel folytatott beszélgetésének tartalmát: Pariani szerint a javuló német-—olasz viszony ellenére is szükség lenne az olasz—magyar katonai együttműködés elmélyí39