Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - III. A német—olasz tengely megszilárdulása. A német—osztrák kapcsolatok alakulása az 1936. július 11-i egyezmény után

melyik az erősebb. A budapesti jugoszláv követtel — folytattam — az. utóbbi időben gyakori megbeszéléseim voltak, amelyek meggyőztek eme felfogásom helyességéről. Vukcevic követ csak a minap a következőket mondotta nekem: ,,Oui, vous avez raison, il faut que nous dansions sur plusieures cordes et que nous remettions notre décision définitive a une date ultérieure". Arra kértem Ciano grófot, hogy nagyobb koncesszióktól mindaddig tartózkodjék, mig a magyar-jugoszláv viszony nincsen tisztázva. Az olasz külügyminiszter ezt igen határozottan és ismételten kilátásba helyezte, de szavainak őszinteségéről nem tudott engem teljesen meggyőzni. Megemlítendőnek tartom még, hogy Ciano gróf Ausztriáról nagyon kedvezőtlen módon nyilatkozott. Kijelentette ugyan, hogy meggyőződése szerint az osztrák kérdés most nyugvó pontra jutott és a legközelebbi jövőben nem fog nemzetközi nehézségekre alkalmat adni, de tisztában kell lenni azzal, hogy az egész fiatalság nemzeti szocialista érzelmű, ami előbbutóbb messzemenő konzekvenciákkal járhat. Kifogásolta, hogy Bécsben a osztrák nép őt nem eléggé ünnepelte

3

8 és hogy Olaszország a mai kis Ausztriában sem örvend népszerűségnek. Éles kritikát mondott Schmidt külügyi államtitkárról, akit tolakodó és fontoskodó embernek tart, mig Schuschnigg kancellár megbízhatóságáról a legnagyobb elismerés hangján szólt. Az olasz külügyminiszter kissé harcias hangulatának ellensúlyozására nyomatékosan kiemeltem a magyar külpolitika békés jellegét. Énnek a bizonyítására utaltam többek között arra is, hogy Magyarország elvileg hajlandó Jugoszláviával kibékülni, sőt még Romániával is egy modus vivendiben megegyezni. Természetesen azonban csak abban az esetben, ha Csehszlovákia izolálása tényleg eléretnék. Ellenkező esetben a két szomszéddal való kibékülés súlyos magyar engedményeket jelentene minden ellenszolgáltatás nélkül. Hangsúlyoztam, hogy a római jegyzőkönyvek szellemében politikai természetű megállapodásokra nem törekedtem és ezekre egyáltalán csak területi koncessziók fejében volnék hajlandó, továbbá hogy szorosabb gazdasági együttműködésre a magyar kisebbségekre vonatkozó megfelelő egyezmény létrejövetele esetén lehetne gondolni és végül leszögeztem, hogy komoly tárgyalásokba a kis-entente államaival egyáltalában nem bocsátkozom, míg katonai egyenjogúságunk feltétlenül és minden ellenszolgáltatás nélkül elismerve nincsen. Többször ismételtem, hogy semmi körülmények között sem lehet szó a mai status quo elismeréséről. Ciano gróf nyilatkozataimat tudomásul vette és kijelentette, hogy mindenben számíthatok Olaszország teljes támogatására. Kánya s.k. Küm. res. pol. 1936—23—797. Másolat. 3

8 A római jegyzőkönyv tagállamainak 1936. november 8—13-ig Bécsben lefolyt értekezletén Olaszországot Ciano külügyminiszter képviselte. 318