Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - III. A német—olasz tengely megszilárdulása. A német—osztrák kapcsolatok alakulása az 1936. július 11-i egyezmény után

úgy meg kell állapítani, hogy itt százalékszerinti elosztásról nem lehet szó, de ez véleményem szerint nem is fontos. A fontos az, hogy ezen két KözépEurópát domináló nagyhatalom megint egy lépéssel közelebb jutott egymáshoz, hogy közös érdekeik vannak és hogy ezek főbb vonatkozásaikban Magyarország érdekeivel párhuzamosak. Miután Magyarország mindkettővel külön-külön, de velük együttesen is jóbaráti viszonyban van, a mi szempontunkból e találkozás csakis mint kedvező esemény ítélhető meg. Sztójay m. kir. követ Küm. res. pol. 1936—23—701. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : római követségnek 169. A BÉCSI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Bécs, 1936. október 30. 154/pol. — 1936. Vasárnap, folyó hó 25.-én tartották meg az első rendi választásokat Ausztriában. A mező- és erdő-gazdasági rend tagjai megválasztották a helyi paraszttanácsosokat (Ortsbauernräte). E választások, amelyeket Vorarlberg kivételével Ausztria összes tartományaiban ejtettek meg, az autoritativ kormányrendszer bevezetése óta az első választások a szövetségi államban és éppen ezért bizonyos támpontot képeznek az osztrák földművelési és erdészeti lakosság körében uralkodó hangulat megítélésére nézve. A választásokban való részvétel a jogosultak köréből átlagban 81% volt. Mindenütt az annak idején kormányilag kinevezett paraszttanácsosokat választották meg, köztük a parasztság összes vezéreit, mégpedig egyhangúlag. így a választások hűségnyilvánításnak tekinthetők a jelenlegi kormány és rendszer iránt. Ez annál is inkább áll, mivel — ahogy egy, az osztrák viszonyokat jól ismerő személyiségtől hallom — a választások tényleg szabadok voltak és választási terrort vagy morális kényszert sehol sem alkalmaztak. így a lapok is joggal kiemelik, hogy a választások bebizonyították, hogy az osztrák rendi állam tényleg demokratikus alapokon nyugszik. Fenti képet azonban bizonyos fokig befolyásolja az a körülmény, hogy szavazati joggal csak a Bauernbundok tagjai bírtak, a választásokból pedig ki voltak zárva mindazok, akik politikai vétségek miatt büntetést szenvedtek vagy hazafias szempontból megbízhatatlanok. Másrészt tény, hogy a Bauernbundokban nemcsak a legszorosabb értelemben vett „hazafias" lakosság van megszervezve. A választások eredménye továbbá határozott kudarcát is jelenti a nemzeti szocialista propagandának, amely a választásoktól való tartózkodás jelszavát adta ki. A nácik ugyanis arra számítottak, hogy a választásokban való részvétel a 45%-ot nem fogja túlhaladni. 302