Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - III. A német—olasz tengely megszilárdulása. A német—osztrák kapcsolatok alakulása az 1936. július 11-i egyezmény után

Smigly párizsi látogatása után is, legalább egyelőre, jó egyetértésben tudtak együttműködni. De megerősítik ezt a felfogást bizonyos hivatalos lengvel kommentárok is, melyek szerint a lengyel külpolitika eddigi útjairól letérni nem szándékozik. Mindenképpen áll azonban ez a megállapítás a magyar—lengyel viszonyt illetőleg, melyre vonatkozólag Beek lengyel külügyminiszterrel Genfben folytatott beszélgetéseim alapján kijelenthetem, hogy a Magyarországhoz való jóviszony ápolása továbbra is a lengyel külpolitika célját fogja képezni. Az általános helyzetet illetőleg Rydz-Smigly utazásának két irányban vannak kézzelfogható kihatásai. Az egyik a lengyel—román kapcsolatok lényeges javulása (melyet egyébként a fanatikusan oroszbarát Titulescunak bukása is előmozdított), a másik Oroszország alig palástolt elkedvetlenedése afelett, hogy Franciaország, Lengyelország barátságát a Szovjettel való benső jóviszonynál magasabbra értékeli. Tisztelt Bizottság ! A közelmúltban Lipót belga királynak október 14.-én a minisztertanácsban elmondott beszéde lett közzétéve. Ebben a király többek között kifejti, hogy a belga uralkodók alkotmányos esküjükben megfogadják, hogy fenntartják az ország területi sérthetetlenségét és függetlenségét és hogy éppúgy, mint elődei, ő is meg akarja tartani ezeket az ünnepélyes ígéreteket. Szükségesnek tartja ezért Belgium katonai helyzetének megerősítését. Egy tisztán védelmi szövetség nem vezet célhoz. Ezért kell — mint legutóbb a külügyminiszter mondotta — kizárólag és teljes egészében belga politikát folytatni. Ennek a politikának határozottan arra a célra kell irányulnia — folytatja a király — hogy bennünket távol tartson szomszédaink viszályaitól. Tudom — írja a király — hogy a belga közvélemény egységes ezeknek az alapelveknek a tekintetében. Minden egyoldalú politika gyengíti helyzetünket kifelé és joggal vagy jogtalanul széthúzást támaszt befelé. Tisztelt Külügyi Bizottság ! Ezt a beszédet, mely óriási feltűnést keltett általában, azt hiszem, helyesen úgy interpretálják, hogy az az egyetemes biztonság és a kölcsönös segélynyújtási eszmével való szembehelyezkedést jelentett. — Belgium állásfoglalása annyival is szembeszökőbb, mert nem egy új akció megindításáról van szó, hanem Belgiumnak egy már élő irányzathoz való csatlakozásáról, és annak az irányzatnak a megerősítéséről van szó, melynek szükségességét Belgium előtt már más államok is többékevésbé nyíltan vallották. Utalok itt Lengyelország példájára, mely bár el van tökélve arra, hogy a francia—lengyel szövetségből eredő kötelezettségeket pontosan betartja s ezt az elhatározását legutóbb újból megerősítette, mégis teljesen szabad kezet kíván magának sajátos szövetségeseitől független érdekeit kívánja megvédeni. Tudvalevőleg hasonló utakon jár már huzamosabb idő óta Jugoszlávia is, mely a francia barátsághoz való minden hűsége mellett politikai szabadságát annyiban kívánja biztosítani, hogy távol akarja tartani magát minden akciótól, mely nem szövetséges államokkal, így nevezetesen Németországgal, háborús viszályba sodorhatná. Tisztelt Bizottság ! A belga kormányt Lipót király beszédének közzétételére egyrészt belpolitikai okok, másrészt külpolitikai elgondolások indították. A lakosság többségét alkotó flamandokat a fokozott fegyver296