Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - III. A német—olasz tengely megszilárdulása. A német—osztrák kapcsolatok alakulása az 1936. július 11-i egyezmény után

hogy azóta a viszonyok lényegesen változtak. Ausztriának két-három év múlva a miliciát is beleszámítva 200.000 főnyi jól felszerelt hadsereg fog rendelkezésre állni, mely szükség esetén képes lesz hosszabb ellenállásra is. Ausztria semlegessége kétségtelenül nagy előnyt jelentene szomszédai részére is. Darányi miniszterelnök ama kérdésére, hogy vájjon Ausztria azt várja-e, hogy adott esetben Magyarország is fegyveres kézzel keljen az osztrák semlegesség védelmére, Schmidt kitérőleg válaszolt, majd erősen visszakozott és kijelentette, hogy az egész kérdés még nincs véglegesen tisztázva. A továbbiak folyamán szóba került az esetleges magyar-osztrákolasz katonai együttműködés is, melyről Schmidt meglehetősen homályosan nyilatkozott. Csak annyit lehetett szavaiból kivenni, hogy a már most is folyó híranyagcserét ki lehetne bővíteni és egyes közös veszélyt jelentő esetekre a vezérkarok már most kezdhetnének „unverbindlich" megbeszéléseket. Itt kiemeltem Olaszország, de különösen Németország bevonásának szükségességét, hangsúlyozván, hogy máskülönben Németország joggal sértve érezhetné magát. Végül megállapodtunk abban, hogy a római jegyzőkönyveket aláíró hatalmak Bécsben folyó évi november hó 11 -en kezdődő konferenciáján fogjuk a további kérdéseket, valamint ezeket is részletesebben immár Olaszország képviselőjének jelenlétében megbeszélni. Küm. pol. 1936—20/7—4088. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : M. E., bécsi, berlini, és római követségeknek. 164. A RÓMAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Róma, 1936. október 27. 186/pol. — 1936. Titkos Ciano gróf folyó hó 25-én érkezett vissza Németországból, és ígéretéhez híven azonnal fogadott, hogy informáljon berlini és berchtesgadeni megbeszéléseinek eredményéről. Ugy ő, mint kísérői a legnagyobb elragadottsággal beszéltek a fogadtatás melegségéről és fényes külsőségeiről különösen kiemelvén, hogy nemcsak a kormány, de a nép is lelkesen ünnepelte a fascista Olaszország külügyminiszterét. A tárgyalások programmját Ciano Rómából való elutazása előtt senkivel sem közölték és úgy a külügyminiszter maga, mint Hassell nagykövet kérdezősködésemre azt válaszolták, hogy minden a két államot érdeklő és az összes többi európai kérdést át fogják beszélni, és visszaérkezésük után azonnal informálni fognak; ugyanezt mondotta Ciano Berger bárónak is. Bastianini államtitkártól, akit a látogatás tartama alatt felkerestem, szintén csak általánosságokban mozgó felvilágosításokat kaptam és a kollégákkal folytatott beszélgetéseimből is megállapíthattam, hogy azok sem tudnak semmit. 19 Kerekes: Berlin —Róma tengely 289