Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - III. A német—olasz tengely megszilárdulása. A német—osztrák kapcsolatok alakulása az 1936. július 11-i egyezmény után

Anglia óriási mértékben folyó fegyverkezésére és ama egyáltalán nem palástolt törekvésére, hogy magának Olaszország ellen Jugoszlávia, Görögország, Törökország barátságát biztosítsa. Dicsérte a szintén jelenlevő Ciano grófot, akit „schneidiger Kerl"-nek nevezett. Csehszlovákiáról Göring nagyon lekicsinylőleg nyilatkozott. „Wir werden nicht dulden, dass das kerndeutsche Sudetenland unter tschechischer Herrschaft verblute." Göring szerint Csehország legyőzése könnyű feladat lesz. Igaz, hogy most a csehek a német határ mentén nagy erődítményeket építenek, ami a német csapatok bevonulását meg fogja lassítani, de ez. Németországnak Csehszlovákia ellen irányuló terveit semmiképen sem fogja módosítani. Göring Jugoszláviáról ismét a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott és egyáltalán nem titkolta, hogy ezzel az országgal való kibékülés, illetve együttműködés neki szívügye. „Sie glauben gar nicht, wie weit unsere Verhandlungen mit Belgrad vorgeschritten sind", amihez azután magyarázatként hozzáfűzte, hogy Stojadinovic el van határozva arra, hogy idővel a kisententeből kilépjen. Természetesen sok körültekintéssel és óvatossággal kell eljárnia, mert szövetségesei oldaláról máris hűtlenséggel vádolják. Ezután előadta a porosz miniszterelnök, hogy az angol király, kinek Pál hercegre nagy befolyása van, mindent elkövet, hogy Jugoszláviát az Olaszországgal és Magyarországgal való barátkozástól visszatartsa. Sajnos — folytatta a miniszterelnök — ennek hatása az utóbbi időben reávetette árnyékát a német—jugoszláv viszonyra is. De azért Göring nem mondott le Jugoszlávia végleges megnyerésének reményéről. Romániában ezidőszerint Göring épp olyan kevéssé bízik, mint Neurath báró; (lásd szept. 20-iki napi jelentést) és azt hiszi, hogy ott az erősen franciabarát kurzus Titulescu bukása után is fenn fog maradni. Antonescu külügyminiszter szerinte minden eszközzel Franciaország támogatásának biztosítására fog törekedni. Lengyelország magatartására Berlin Rydz-Smygli párisi látogatása óta erősebben felfigyel, de azért Göring egyelőre még bízik abban, hogy végeredményben a Szovjetoroszország által annyira fenyegetett Lengyelország mégis csak Németország mellett fog felsorakozni a bolsevizmus elleni küzdelemben. Göring, aki még mindig az olasz befolyás túltengésétől fél Magyarországon, többek között azt a kérdést intézte hozzám, hogy igaz-e, hogy Colonna budapesti olasz követ mindent elkövet Magyarországon a német befolyás csökkentése érdekében? Azt válaszoltam neki, hogy Colonna nyugodt, higgadt és minden intrikától mentes személye egyáltalán nem volna alkalmas eme feladat végrehajtására. Voltak idők — folytattam, mikor az olaszok féltékenyek voltak a németekre. Az állítólagos túlzott német barátságot két évvel ezelőtt Rómában nekem úgy Mussolini, mint Suvich külügyi államtitkár szememre vetették. Ezután részletesen megmagyaráztam Mussolininek Magyarországnak Németországgal szemben követett politikájának főindító okait és kijelentettem, hogy míg én miniszter leszek, Olaszország iránt érzett meleg barátságom mellett fenn fogom tartani a németbarát kurzust* 280