Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - III. A német—olasz tengely megszilárdulása. A német—osztrák kapcsolatok alakulása az 1936. július 11-i egyezmény után

160. A PRÁGAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Prága, 1936. szeptember 1. 185/pol. — 1936. A Kormányzó Űr Ő Főméltósága utazása a csehszlovákiai sajtót is váratlanul érte, úgy hogy a lapok öt napig csak a száraz tényeket regisztrálták és megjegyzéseket csak akkor kezdtek fűzni az eseményekhez, midőn arra direktívákat megkapták a külügyminiszteri sajtóosztálytól. Abban valamennyi sajtóhang megegyezik, hogy kétségbevonja a magyar államfő utazásának privátjellegéről szóló verziót. A sajtóorgánumok csaknem kivétel nélkül kapcsolatot konstruálnak a Kormányzó Űr utazása és valamely politikai probléma közt. A sajtóhangok többsége — főleg cseh és kormánypárti részről — a magyar revizionizmus újabb mozgolódását látja az esemény hátterében. így a Národni Politika tudni véli, hogy az utazást a németeknek a szudétanémet problémától való elfordulása tette szükségessé, ami meggyöngíti a német és rajta keresztül a magyar revíziós mozgalmat. A lap még azt is közölni tudja, hogy Hitler nem vállalt kötelezettséget a Kormányzó Úrral szemben Szlovenszkó visszacsatolása dolgában, minthogy diplomáciailag annyit sem tudott elérni, hogy a szudétanémet vidéken népszavazást rendezzenek a hovatartozás kérdésében. Egy háborús akció lehetőségét Hitler kereken visszautasította. Hasonló értelemben ír a Národni Listy. Szerinte Budapesten sokáig remélték, hogy Hitler ki tudja kényszeríteni Csehországtól a szudétanémet autonómiát, amit automatikusan követett volna a Felvidék autonómiája, s az állami struktúrájában így meglazult föderatív köztársaságot Magyarország Lengyelországgal együtt könnyen széttéphette volna. Benes reichenbergi beszéde

3 után azonban látható, hogy a német —cseh megegyezés a köztársaság hatalmi pozíciójának épségben maradásával is lehetséges, már pedig a dunamenti békének ilyetén állandósulása a magyar revizionizmus sorvadását jelenti. A Montagsblatt szerint a Kormányzó Űr utazását a Duna-probléma küszöbönálló felgöngyölése tette szükségessé ama feltételekre való tekintettel, melyek fenntartásával Magyarország a dunai tanácskozásokban résztvenni hajlandó volna. A lap szerint ugyanis arról van szó, hogy az érdekelt felek egynémelyike ez alkalomból nem szándékoznék támogatni a magyar revíziós követeléseknek a feltételek közé való bevonását. Ez a beállítás, s főleg annak befejező része, súrolja a témakört, amelybe a kommentárok egyik további csoportja a berchtesgadeni látogatást sorolni igyekszik, hiszen a Montagblatt nyilván Olaszországra céloz. így a Prager Presse Rómából arról tudott jelenteni, hogy az ottani hivatalos köröket nyugtalanítja a Kormányzó Űr utazása, mert annak az 3 1936. augusztus 19-én Benes köztársasági elnök a reiehenbergi mintavásár alkalmából beszédet mondott Csehszlovákia nemzetiségi politikájáról. „A nemzetiségi kérdés minden állam számára belpolitikai problémát jelent — mondotta — s Csehszlovákia a Népszövetség ellenőrzésén kívül semmiféle külső ellenőrzésnek nem hajlandó magát alávetni." 270