Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet
Iratok - II. Az 1936. július 11-i német—osztrák egyezmény
rendről. Ugy a „Politika", mint a többi lapok kiemelik, hogy megalakult a revíziós államok blokkja és hogy a népszövetségi politika csődje után feltartóztathatatlanul be kellett következni a háború előtti szövetségi rendszernek, csakhogy ma a központi hatalmak csoportja erősebb, mint a világháború előtt. Különösen kedvezőtlen ma, jegyzik meg, Csehszlovákia helyzete. Alth rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Kiim. pol. 1936—20/25—1908. (2556) Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték: H. M. VI. o. és az összes követségeknek. 140. A RÓMAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Róma, 1936. július 21. 140/pol. — 1936. Szigorúan bizalmas Az osztrák—német megegyezés létrejötte meglepetésszerűen hatott. Még két nappal előbb a sajtóministerium és a római osztrák követség a leghatározottabban cáfolta az amerikai lapokban arra nézve megjelent hírt, hozzáfűzvén, hogy csak előkészítő megbeszélések folynak és komoly tárgyalásra ősz előtt nem fog sor kerülni. Az örvendetes hír, mely szombaton este terjedt el, nagy megnyugvást és büszkeséget váltott ki, mivel mindenki ineg van arról győződve, hogy a régen várt és óhajtott megegyezés a Duce kizárólagos műve. Az osztrák követségen (Berger báró szabadságon van) az a felfogás, hogy Schuschnigg nem adott fel semmit, és így győzelmet aratott; de azért nagy bátorságra volt szüksége, hogy a nazikkal megállapodást kössön, mivel azok szavukat nem szokták megtartani és az Ausztriával létesülő normál's viszonyt arra fogják felhasználni, hogy befolyásukat érvényesítsék és belpolitikailag a jelenlegi kormánynak nehézségeket támasszanak. Az egyezmény bizonyos kormányhatósági intézkedéseket tesz szükségessé, amelyeket tárgyalások fognak megelőzni. Ugy az osztrák követség, mint Hassell német nagykövet azt hiszik, hogy ez alkalommal még súlyos nézeteltérések lesznek és a tervbevett kölcsönös látogatások alkalmával is kellemetlen incidensek várhatók, amelyek a viszonyt újból elmérgesíthetik. Hassell különben boldog, mivel az egyezmény létrejöttén, mint maga mondotta, már régen dolgozik és az számára nagy személyes sikert is jelent. Mussolini állandóan azt hangoztatta, hogy az olasz—német kollaborációnak az Anschluss kérdésen kívül akadálya nincs; most tehát, hogy ez elháiíttatott, felvetődik az a gondolat, hogy a kollaboráció és ezzel összefüggőleg a tekintély-kormányok által vezetett országok blokkja létre jön-e. 252