Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - II. Az 1936. július 11-i német—osztrák egyezmény

160. A MOSZKVAI MAGYAR KÖVET SZÁMJELTÁVIRATA A KÜLÜGYMINISZTERNEK 5667. 33. szám. Moszkva, 1936. .VII. 16. 15. ó. Budapest, 1936., VII. 16. 16. ó. Miniszter úrnak Apor br. követ úrnak Politikai osztálynak Német—osztrák megegyezést Moszkvában keserűséggel fogadták, mert itteni felfogás szerint: 1. Nem akadálya Anschluss mozgalomnak, ellenkezőleg azt megkönnyíti. 2. Németország expansióját délkeletre oiztosítja. 3. Olasz—német összműködés kialakulásának jele. Ez utóbbi fáj itt legjobban. Attól tartanak, hogy egyrészt ily alakulat Angliát és Franciaországot locarnoi kérdésben hátrálásra kényszeríti, másrészt, hogy többi kommunistaellenes európai ország elsősorban Magyarország és Lengyelország hozzá csatlakozik, ami egy hatalmas antiszovjet blokkhoz vezetne. J ungerth Küm. pol. 1936—21128—2407. Másolat. Másolatban megküldték : berlini, bécsi és prágai követségeknek. 134. A VATIKÁNI MAGYAR IDEIGLENES ÜGYVIVŐ JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Róma, 1936, július 16. 53/pol. — 1936. Bizalmas Az osztrák—német egyezmény létrejötte a Vatikánban mély benyomást keltett. Általában az eseménytől közelebbi kihatásaiban a feszült helyzet megkönnyebbülését várják, továbbá következményeiben pedig Európa történetében határkőnek tekintik azt. A Vatikánnal szoros együttműködést kifejtő Ausztria külpolitikai kilátásainak hirtelen javulását persze örömmel látják, belpolitikailag pedig elodázottnak tekintik a restaurációt. „A restauráció többé nem elsőrendű szükségesség." Annál nagyobb szkepszissel figyelik azonban a német diplomácia működését. Hitler elhatározásának a helyzet pillanatnyi megkönnyebbülé245