Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - II. Az 1936. július 11-i német—osztrák egyezmény

elhárítására eddig jobb orvosságot nem talált, sőt az olasz felfogás is ezt támogatja, legalább addig, míg Németországgal ellenkező értelemben meg nem egyezett ! Az általános szövetségi szolgálati kötelezettség bevezetése és az ezt követő tiltakozások, jó erőpróba volt ! A kis ententenak a restauráció kérdésében tanúsított kardcsörtetését a tapasztalatok alapján itt komolytalannak kezdik tekinteni és számolnak azzal, hogy előbb-utóbb CSR. is arra a meggyőződésre fog jutni, hogy sokkal veszélytelenebb egy osztrák restauráció, mint az „Anschluss", amely CSR.-t is elsepréssel fenyegeti. A Németországgal jobb viszonyban levő Jugoszláviát tekintik a restaurációs gondolat egyedüli komoly ellenségének, de vezető legitimisták (br. Wiesner) mindent elkövetnek, hogy antirevíziós törekvéseikről Jugoszláviát meggyőzzék. Sőt Schuschnigg kancellár is azon hátsó gondolattal jelentgeti ki Ausztriának a jelenlegi határok közt való boldogulásra irányuló törekvéseit, hogy a restauráció útját egyengesse. A jugoszláv ellenállást megtörni leginkább Olaszország volna képes,, s így jelenleg a restaurációs kérdés megoldásának kulcsa szintén Mussolini kezében van ! Hogy mennyiben áll helyt bennfentes legitimistáknak azon állítása,, hogy Mussolini eddig csak Gömbös miniszterelnök úr személyére való tekintettel nem tett e kérdésben biztató ígéretet — de maga alapjában véve ez elől nem zárkózna el — az itt meg nem állapítható, de elfogultság nélkül gondolkozva Olaszországot illetőleg is újból az a kérdés merül fel, hogy mi érinti kevésbé az olasz érdekeket a Habsburg restauráció-e, avagy Ausztriának Németországhoz való csatlakozása ! ?. E kettő között, talán már nem is olyan hosszú idő múlva, Olaszországnak is választania kell, mert egy harmadik eshetőség körvonalai ezidőszerint még nem észlelhetők. Míg a Quirinál álláspontja ma még bizonytalannak tűnik — sem pro sem contra kijelentések még nem hangzottak el — addig a Vatikán az egyedüli, minden tekintetben hűséges katholikus állam létfenntartása érdekében a restaurációt nemcsak óhajtja, hanem feltétlenül szükségesnek is. tartja és minden tekintetben teljes erejével támogatja. Olaszországnak Németországgal most folyó tárgyalásai, de nem kevésbé az európai kérdéskomplexumoknak a szankciók megszüntetése utáni tárgyalásai fogják a nagyhatalmaknak érdekei szerint eldönteni, hogy vájjon Ausztria kormánya, — sajtójának — politikai és gazdasági súllyal bíró klerikális és zsidó vezetőinek, — valamint hadserege felének hő óhaja szerint a restaurációt hajthatja e végre, avagy fentieknek ellenére, de népe nagyobbik felének és jól felfogott érdekeinek megfelelöleg az Anschluss mellett tör lándzsát. Ezen tárgyalásokon fog eldőlni, hogy Ausztriából híd válik-e Olaszország részére Németország felé, avagy ellene egy akadályövet fog képezni olasz érdekek szolgálatában. Az „Anschluss'''' vagy ,,Restauráció" versenyfutásában pillanatnyilag utóbbinál az előny, mert belpolitikailag a megvalósításra felkészülten áll és útjában kevesebb politikai akadályba ütközik mint az „Anschluss'''', mely 226