Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - II. Az 1936. július 11-i német—osztrák egyezmény

III. A német—osztrák viszony kilátásairól határozottan pesszimisztikusan nyilatkozott. Szerinte úgy Ausztria, mint Németország igen kényes helyzetben van. Különösen ami a kérdés pszichológiai oldalát illeti. Mindkét fél a másiktól vár határozott gesztusokat: a németek az ausztriai nemzeti szocialistákkal szemben engedékenyebb magatartást és amnesztiát, az osztrákok pedig határozott német kijelentést a be nem avatkozásra és függetlenségre vonatkozólag. Mindkét geszttis nehezen volna megvalósítható. A német kívánság teljesítése osztrák szempontból nagyon veszélyes, mert azt nem lehet előre tudni, vajon az amnesztiában részesültek nem élnek-e majd vissza a kormány engedékenységével. A közel jövőben esedékes nyári amnesztiával kapcsolatban nincs ezért még eldöntve, vajon a nácik milyen mértékben fognak abban részesülni. Tárgyilagosan meg kell állapítani azt is, hogy a németek részére is nehéz lehet az osztrák kívánságoknak eleget tenni. Tauschitz szerint Németországban összesen 30—40 000 osztrák emigráns, illetve légionista van különböző csoportokra felosztva. A légió likvidálása osztrák szempontból nagyon kívánatos volna és megállapítható, hogy ezen a téren van is némi enyhülés, (lásd 67/'pol. számú jelentés

1

5) de német szempontból ez nem mehet könnyen. A légiók létszáma lassan magától csökken, mert tagjai fokozatosan elhelyezkednek a polgári életben, újabb emigránsok átszűrődését pedig a szigorú határellenőrzés akadályozza meg. A viszony javulására momentán kevés a remény, bár tudja, hogy Papén állandóan kísérleteket tesz. Legutóbb is heteket töltött itt, hogy bizonyos döntéseket bevárjon. De, ismételte, kevés a kilátás. A részletekről nem nyilatkozott, mintha azokról nem volna tájékozva. Nagyjában és egészében tehát pesszimisztikusan ítéli meg a helyzetet, ami megyegyezik néhai Bülow államtitkár

1

6 46/pol. szám alatt jelentett

1

7 meggyőződésével. Tauschitz különben egyénileg kívánná a viszony javulását és amint szavaiból kivettem, a Róma —Berlin, illetve ehhez kapcsolódva a Bécs — Budapest—Yarsó-kombinációt a maga részéről rokonszenvesnek tartaná. Sztójay m. kir. követ Kiim. pol. 1936—20/25—2222. (2223)' Eredeti tisztázat. 1

6 Bobrik Arno berlini magyar követségi tanácsos 1936. június 20-án kelt 67/pol. 1936. sz. jelentésében beszámol Tauschitz berlini osztrák követtel folytatott beszélgetéséről. Tauschitz információi alapján közli, hogy a Papén—Schuschnigg megbeszélések során az osztrák kancellár hajandónak nyilatkozott kormányába náci érzelmű („nationalgesinnt") személyiséget bevenni. Ebben az összefüggésben Srbik történész-professzor nevét említette meg az osztrák követ. A német—osztrák kapcsolatokról beszélve Tauschitz megelégedését fejezte ki a német kormány kilátásba helyezett intézkedéseiről: hogy ti. az Osztrák Légió zömét Bajorországból a Rajnavidékre helyezik át, továbbá, hogy a Légiótól elveszik motoros járműveit és hidászati felszereléseit. Kiim. pol. 1936—20/25—2161. 1

6 Bülow külügyi államtitkár 1936. április 21-én meghalt. 1

7 Lásd e kötet 80. sz. iratát. 222