Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - II. Az 1936. július 11-i német—osztrák egyezmény

Másfelől ûagyon valószínűnek tartja, hogy az Anschluss tekintetében hallgatólagos megállapodás áll fenn Berlin és Belgrád közt. Hory rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Küm. pol. 1936—16/25—2190. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : H. M. VI. o., római londoni, berlini, párizsi, moszkvai, prágai, belgrádi és bukaresti követségeknek. 110. A BÉCSI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Bécs, 1936. június 25. 95/pol. — 1936. Bizalmas Az osztrák—német tárgyalások igen lassan haladnak előre. Ugy Papén követtől, mint a külügyminisztériumban arról értesültem, hogy egyelőre alsóbbrendű kérdések tisztázásáról van csak szó, mint például az emigráció kérdése, a sajtótermékek kölcsönös behozatala stb. Papén roppant szeretne valamelyes eredményt elérni és tegnapi konverzációnkban meg is ígérte, hogy amint valami konkrétum előadja magát, arról értesíteni fog. Természetesen, hogy ezen ígéret dacára is a külügyminisztériumban tovább érdeklődöm. Ha az itteni belpolitikai helyzetet veszem tekintetbe, úgy mind erősebben kerekedik felül bennem az a meggyőződés, melyről jelenteni már bátorkodtam, miszerint Schuschniggnak elsősorban belpolitikai szempontból van szüksége a Németországgal való megegyezés révén elérhető osztrák nácik támogatására vagy legalábbis jóakaratú semlegességére. Mert Schuschnigg ellen vannak ma a nácik, a szociáldemokraták és természetesen a kommunisták. Elutasítólag állnak vele szemben, de passzívan viselkednek ma még legalábbis a Heimwehrek. Mellette nincsenek, csak a keresztényszocialisták, tehát a lakosságnak egy olyan töredéke, amellyel a la longue kormányozni nem lehet, plane akkor nem, mikor egy autoriter uralmat csak névszerint tart fenn valaki komoly autoritás nélkül; bár azt el kell ismerni, hogy a hadsereget és rendőrséget kezében tartja. Ugyanebből a szemszögből nézve nehéz ma egy restaurációt elképzelni. El akarok tekinteni most a külpolitikai bonyodalmaktól, amelyeket egy restauráció maga után vonhatna és kizárólag belpolitikai szemszögből tekintve a restauráció kérdését, arra a megállapodásra kell jutnom, hogy ennek ma Ausztriában többsége nincs. A restauráció ellen vannak ugyanis a nácik, a szociáldemokraták tekintélyes része és a Heimwehrek többsége, kommunistákról nem is beszélve; mellette vannak a keresztényszocialisták, régi beamterek, katonatisztek, a papok és azok a zsidó tőkések, akik a restaurá219