Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - II. Az 1936. július 11-i német—osztrák egyezmény

3. Osztrák kérdés. Mértékadó körök kijelentették előttem, hogy Németország Ausztria ellen semmilyen formában (sem hadsereg, sem propaganda útján) nem akar fellépni, tehát az utóbbi időben elterjedt hírek légből kapott valótlanságok voltak. Katonailag nemcsak azért nem akarnak fellépni, mert erre a jelenlegi nemzetközi helyzet nem alkalmas, de azért sem, mert Ausztria idővel magától, mint érett gyümölcs, fog ölükbe hullani. Az osztrák belviszonyokat, különösen Starhemberg bukása óta, igen bizonytalannak minősítették, sőt egy ,,

Heimwehr" pucstól is tartottak. Schuschnigg kancellárnak a kormány élén való megmaradását, habár két ellenfél helyett most hárommal kell megküzdenie, bizonyos szimpátiával fogadták, mert benyomásuk szerint, ha nem is hamarosan, de idővel általa mégis lehetséges lesz egy eredményes osztrák-német közeledés megteremtése. Ezt egy Starhemberg regime alatt nem tartották volna lehetségesnek. 4. Kis-entente. A Cseh-Szlovákiához való viszony a lehető legrosszabb. Általános felháborodás van a szovjet munkálatok, de főleg az új nemzetvédelmi törvény

4 bevezetése miatt. E hangulatot kihasználva úgy a hadügyminiszter helyettese,

5 mint a vezérkar főnöke előtt a rendelkezésre álló híranyagunkat részletesen méltattam, ami megfelelő benyomást váltott ki. Felkértem a fentebb említett két tábornokot, hogy az orosz és nemzetvédelmi kérdésben együttműködhessünk, úgy propaganda, mint egyéb téren is, amire ígéretet is kaptam. E két kérdésről v. Blomberg Hüm-nek, visszatérte után, beható jelentést fognak tenni. Fentiekről Sztójay követ urat is tájékoztattam, ki azon nézetének adott kifejezést, hogy előnyösnek tartaná, ha a cseh nemzetvédelmi törvény elleni közös együttműködést a német külügyi hivatalban is szóvátehetné, erre azonban a m. kir. külügyminisztériumtól kér felhatalmazást és utasítást. Figyelmet érdemel Beck altt>. úrnak, a Vkf.-nek, a szovjet rep. bázisokról folytatott hosszabb beszélgetés folyamán hangoztatott azon nézete, hogy a rep. bázisok védelmére orosz erőknek a Felvidéken való megjelenésével minden valószínűség szerint számolnunk kell. Utalt azon legújabb hírekre, melyek szerint a rossz román vasúti helyzet miatt, tervezve volna egy autóút létesítése, hogy az orosz szállítások Románián át gyorsaoban legyenek lebonyolíthatók. Végre arra kért Őnagyméltósága, hogy úgy a szovjeterők munkájáról, mint a nemzetvédelmi törvényről, főleg ennek végrehajtásáról, a német vezérkart továbbra is tájékoztassuk. Jugoszláviára vonatkozólag a német VI.—2. oszt. vezetője

6 azt az érdekes kijelentést tette, hogy német vk. és hivatalos felfogás szerint Jugoszlávia egy háború esetén Franciaország mellett fog harcolni, tehát Németország nem számít e téren jugoszláv támogatásra. Ez nem változtat azon politikájukon, hogy Jugoszláviával kereskedelmileg igyekeznek minél jobb 4 1936. március 17-én nyújtották be a csehszlovák parlamentben és májusban emelték törvényerőre az új nemzetvédelmi törvényt, amelyik az államhatárok katonai megerősítéséről intézkedett. 6 Keitel, Wilhelm 6 Stülpnagel, Karl

—Heinrich von 212