Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

koszorúfelirat ellen, a bajor állami kancellárián halogató választ kapott. Augusztus első napjaiban külföldi lapok megbotránkozásuknak adtak kifejezést a koszorúfelirat felett, mire a müncheni rádió közölte, hogy soha ilyen koszorút nem helyeztek el a Feldherrnhallenál. Aznap, mikor a rádió közlése délben 12 órakor történt, távolították el délután 3 órakor a koszorút az osztrák főkonzulátus megállapítása szerint . . . Az osztrák főkonzulátuson kapott információim és a német sajtóban a Habsburg-kombinációk kapcsán kiütközött nagy idegességről tett megfigyeléseim arra a feltevésre vezetnek, hogy Ausztriában, amennyiben tényleg készült volna „valami", úgy ez arra az esetre szólt volna, ha puccsszerű Habsburg-restaurációs kísérlet történt volna, amitől itt úgy látszik tartanak. Ez viszont azt kell, hogy mutassa, hogy az itteni régimenek minden megnemtámadási szerződésre vonatkozó ajánlata ellenére titkos óhajai és tervei vannak Ausztriában — amelyek megvalósulása elgondolása szerint valószínűleg nem közvetlen intervenció hanem az osztrák nép spontán akaratnyilvánítása útján történnék — és ezen titkos óhajai és tervei keresztezését vagy hátráltatását látja az esetleges Habsburg restaurációban. Szabó György m. kir. főkonzul Kiirn. pol. 1936—20/25—1588. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték: M. E., H. M. VI. o. és bécsi követségnek. \ 93. A BELGRÁDI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Belgrád, 1936. május 2. 92/pol. — 1936. Sir Austen Chamberlain középeurópai körútját az itteni politikai körök élénk érdeklődéssel kísérték és ahhoz különböző találgatásokat fűztek. Megegyeztek a vélemények abban, hogy a volt angol külügyminiszter utazásának nem volt magánjellege, hanem igenis politikai célja volt s hogy Sir Austen Chamberlain, kinek jelenleg is még nagy befolyása van az angol külpolitikára, tanulmányozni kívánta a középeurópai helyzetet s közvetlen megfigyelés és tárgyalások útján akart meggyőződést szerezni a dunai államok, elsősorban Ausztria politikai és gazdasági szilárdságáról. Itt általában úgy vélik, hogy Sir Austen Chamberlain Ausztria jövőjét illetően igen pesszimisztikus eredményre jutott s hogy ennélfogva Anglia aligha lesz hajlandó az osztrák kérdésben kötelezettséget vállalni. A legnagyobb fenntartással kell tehát fogadni, mondják itt, azokat a híreszteléseket, melyeket itt legutóbb Hodza belgrádi látogatásakor s a Hodza terv megvitatásával kapcsolatban terjesztettek, mintha Anglia hajlandóságot mutatna Ausztria függetlenségének garantálására. Nyílt kérdés marad 199